Lannert Judit bejegyzése szerint
Az államtitkárság kiemelt célja a kora gyermekkor egységes, folyamatában történő kezelése, különös tekintettel a prevencióra és a családok támogatására.
Ennek részeként több, az óvodás és bölcsődés gyerekeket, illetve családjaikat közvetlenül érintő változás is napirenden van. Az egyik legfontosabb újdonság, hogy a rugalmas iskolakezdés mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségét is megteremtenék.
A tervek között szerepel a bölcsődei és óvodai ellátás közelítése, a szülők aktívabb bevonása és a családi nevelés támogatása is. A digitális gyermekvédelem ugyancsak kiemelt terület lenne, ennek kapcsán egy új módszertani központ és egy önálló jogszabály szükségessége is felmerült.
Az óvodák szerepe is változhat az iskolakezdésnél
Az egyeztetésen ismét megerősítették a rugalmas iskolakezdés visszaállításának tervét. Eszerint az óvodák a jelenleginél nagyobb szakmai felelősséget kaphatnának annak eldöntésében, hogy egy iskolakezdésre még nem érett gyerek további egy évig óvodában maradjon.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Vályogosné Váradi Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének óvodapedagógiai tagozatvezetője ennél frissebb fejleményről is beszélt lapunknak. Elmondása szerint a PSZ óvoda-iskola átmenetről szóló konferenciáján személyesen kérdezte meg Kereki Juditot arról, mikor léphet életbe az új rendszer.
„Az hangzott el, hogy jövő héten ez már a kormány elé kerül, és ősztől hatályba is léphet” - nyilatkozta.
A részletszabályok ugyanakkor továbbra sem ismertek. Vályogosné Váradi Zsuzsanna szerint a változtatás lényege az lenne, hogy az iskolaérettségről szóló döntés visszakerüljön a gyereket ismerő szakemberekhez és a szülőkhöz, a pedagógiai szakszolgálat segítségét pedig akkor lehessen kérni, amikor arra valóban szükség van.
Egyeztetés alatt van az új óvodai alapprogram
A változások másik fontos eleme az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megújítása. Lannert Judit beszámolója szerint az új alapprogram jelenleg készül, és véleményeztetési körön van, vagyis annak végleges tartalma még nem ismert.
Új bölcsődei alapprogram kidolgozását is tervezik. Ennél a különböző intézményi formák mellett hangsúlyosabbá válhat a rendszerszintű megközelítés, illetve az, hogy a bölcsődei és az óvodai nevelés között nagyobb legyen a folyamatosság.
Az egyeztetésen szóba került az óvodák szakember-ellátottsága is. A cél az lenne, hogy a gyerekekkel teljes időben felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok foglalkozzanak. A jelenlegi, alacsonyabb végzettséghez kötött munkakörök esetében ugyanakkor megfelelő és méltányos átmeneti megoldást dolgoznának ki.
A CKP és az államtitkárság egyetértett abban is, hogy a különböző, gyerekekkel foglalkozó szakmák együttműködését már a képzés során meg kell alapozni. A pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak, fejlesztő szakembereknek és más segítő szakmák képviselőinek jobban kellene ismerniük egymás kompetenciáit és az ellátórendszer működését.
Különösen komoly problémát jelent a gyógypedagógusok és fejlesztőpedagógusok hiánya a kora gyermekkori intézményekben. Emiatt a képzések fejlesztése és a szakmai minőség erősítése mellett a magánpraxisok megfelelő szabályozása is napirenden van.
Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.
