Így kaphat egy óvodai NOKS-dolgozó pedagógusbért
Diploma nélkül bruttó 705 ezer forint? Az óvodai nevelő képzést elvégzők akkor is rögtön Gyakornok fizetést kapnak, ha NOKS-munkakörben alkalmazzák őket.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
A MOE szakmai dokumentuma egyértelművé teszi a felelősségi köröket: „az óvodai nevelőmunka önálló tervezését és vezetését kizárólag a felsőfokú (BA) óvodapedagógusi diplomához köti, míg a középfokú szakképzettséget a közvetlen irányítás melletti pedagógiai asszisztensi és gyógypedagógiai asszisztensi feladatkörökbe pozicionálja vissza. ”
Elég csak belegondolni, mekkora felháborodást és szakmai tiltakozást váltana ki, ha egyes tantárgyak – mondjuk a matematika vagy a történelem – tanításához, vagy bármely más diplomás hivatás gyakorlásához elegendő lenne a középfokú végzettség. Különösen visszás ez annak fényében, hogy a jelenlegi rendszerben a középfokú szakképzettségű „óvodai nevelő” a pedagógus életpálya részeként diplomás bérrel javadalmazott.
– hangsúlyozták, majd kitértek arra is, hogy az „óvodapedagógusi hivatás esetében a kisgyermekkori nevelés önálló tervezésével és vezetésével járó felelősség ugyanúgy elengedhetetlenné teszi a felsőfokú szakmai felkészültséget”.
MOE javaslata szerint a javaslat értelmében a pedagógiai technikum nem a felsőoktatás versenytársa lesz, hanem annak minőségi előkészítő bázisa lesz. Egy ilyen végzettség pedig 36 többletpontot fog jelenteni a a pedagógus- és gyógypedagógiai alapképzéseken a felvételin.
A tervezet értelmében:
Azok, akik már megszerezték az óvodai nevelő végzettséget és óvodapedagógusként szeretnének dolgozni, arról dönteniük kell két éven belül, és öt évük lenne arra, hogy megszerezzék a diplomát.
A MOE felhívta arra is a figyelmet, hogy ha a javaslatot elfogadják, és az óvodai nevelőket nem lehet alkalmazni óvodapedagógusként, akkor rövid távon létszámhiány lehet az óvodákban. Ennek kapcsán pedig azt rögzítenék, hogy azok az óvodai nevelők, akik közben az óvodapedagógusi alapképzést végzik, a hallgatói jogviszonyuk mellett is dolgozhassanak óvodapedagógusi munkakörben.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a jogszabályok, rendelkezések alapján az óvodai nevelők munkaidejét is ugyanúgy kell beosztani, mint egy diplomás óvodapedagógusnak, így például délelőtt is vezethetik a csoportot, másrészt vonatkozik rájuk a státusztörvény, így nekik is minősülniük kell. Középfokú végzettséggel pedig legfeljebb Pedagógus II. kategóriáig juthatnak el.
Az óvodai nevelő képzés eddig egy remek kiskapu volt azoknak a 27 év feletti, pályaváltáson gondolkodó nőknek, akik kisgyerekekkel szeretnének foglalkozni, hiszen ha volt hat év munkaviszonyuk, rögtön Pedagógus I. kategóriában kezdhettek. Ehhez képest azt a fiatalt, aki rögtön az érettségi után óvodapedagógusi diplomát szerzett, gyakornok kategóriába sorolták. (Hat év munkaviszony után a diplomás óvodapedagógus is Pedagógus I. kategóriában kezd.)
Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a Tisza választási programjában szerepelt, hogy „az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel”. Vagyis az óvodai nevelőket nem lehet óvodapedagógiai munkakörben alkalmazni.
És arra is volt példa, hogy óvodai nevelőket NOKS-os munkakörben foglalkoztatták, így viszont már pedagógusbért kaptak. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Diploma nélkül bruttó 705 ezer forint? Az óvodai nevelő képzést elvégzők akkor is rögtön Gyakornok fizetést kapnak, ha NOKS-munkakörben alkalmazzák őket.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány óra múlva bezár a felvi.hu egyik legfontosabb felülete – aki lemarad, annak idén már nem lesz újabb esélye szeptemberben egyetemet kezdeni.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.