Így emelkedik a pedagógusok fizetése 2025-ben, ennyit fognak januártól keresni a tanárok

December 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a pedagógusok fizetésemeléséről szóló kormányrendelet, amelynek értelmében intézményi szinten átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok bére.

A jogszabály külön kitér arra, hogy minden intézményben a pedagógusok fizetésének el kell érnie a KSH szerinti 2025-ös diplomás átlagbér 80 százalékát. (A Belügyminisztérium egy korábbi közleménye szerint a pedagógusok átlagbére 2024-ben bruttó 693 000 forint volt, ami a diplomás átlagbér csupán 72,2%-a.)

A kormányrendelet értelmében a gyakornokok fizetése 2025 januárjától bruttó 640 900 forint lesz.

A tanárok bére

  • pedagógus I. fokozat esetén legalább 21,4 százalékkal
  • pedagógus II. fokozat esetén legalább 19 százalékkal
  • mesterpedagógus fokozat esetén legalább 13,8 százalékkal
  • kutatótanár esetében legalább 12 százalékkal nő.

A jogszabály szerint a béremelés alapja a tanárok pótlékok, megbízási díjak nélküli 2024-es fizetése, de beleszámítják az esélyteremtési illetményrészt, a hiánytantárgyak és a mesterfokozat után járó járó juttatást is.

Pedagógus bértábla 2025

    A bérsávok a fentiek alapján az alábbiak szerint alakulnak bruttóban:

    • pedagógus I. esetén: 653 100 Ft- 1 290 800 Ft
    • pedagógus II. esetén: 660 400 Ft- 1 375 600 Ft
    • mesterpedagógus esetén: 716 900 Ft- 1 654 400 Ft
    • kutatótanár esetén: 840 000 Ft-1 781600 Ft.

    Ez azt jelenti, hogy nettóban (adókedvezmények nélkül), hogy

    • a gyakornokok 426 199 Ft-ot
    • pedagógus I. kategóriában minimum 434 312 Ft-ot
    • pedagógus II. kategóriiában minimum 439 166 Ft-ot
    • mesterpedagógusként minimum 476 739 Ft-ot
    • kutatótanár esetében pedig minimum 558 600 Ft-ot vihetnek haza a tanárok havonta.

    A különböző pótlékok (például osztályfőnöki, intézményvezetői stb.) továbbra is a gyakornoki bérhez igazodnak. A jogszabály értelmében a tanárok január 25-ig kapják meg a béremelésről szóló kinevezési okmányt.

    A pedagógusok fizetésemeléséhez szükséges források 88 százalékát a magyar kormány, 12 százalékát pedig az EU biztosítja.

    Tavaly is emelkedett a tanárok fizetése

    Legutóbb 2024 januárjában emelte meg a kormány a pedagógusok fizetését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete még tavaly év elején készített egy felmérést, amit több ezren töltöttek ki.

    Ebből kiderült, hogy  a legtöbben csak a minimumot kapták, ami alapján a pedagógusok bruttó fizetése 570 ezer forintra jött ki még úgy is, hogy a kitöltők közül többen is megkapták az extra 20 százalékos esélyteremtési illetménykiegészítést és az egyéb olyan pótlékokat, mint az osztályfőnöki, munkaközösségvezetői és egyéb megbízási díjakat.

    A karácsonyi jutalommal is voltak problémák

    Azt is érdemes megjegyezni, hogy hosszú évek óta először kaptak a tankerületi iskolákban tanító tanárok karácsonyra pulykapénzt, ez két részből állt: egy fixből és egy teljesítményarányosból. A fix összeg, amit minden állami iskolában tanító pedagógus elvileg megkapott, az bruttó 75 ezer forint volt. A teljesítményarányos részről az igazgató döntött az alapján, hogy a pedagógusok az átlaghoz képest többet tettek-e az órákon vagy a tanórákon kívüli foglalkozásokon az iskoláért.

    Ehhez képest az Eduline-hoz több olvasói levél is érkezett, amelyek szerint többek között nyugdíjasként "visszatanító" pedagógusok és az óraadók nem kaptak jutalmat. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

     

     

     

     

     

     

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.