Szerdán 30 év után beadta felmondását az a vidéken dolgozó nyelvtanár, akinek júliustól bruttó 21 forinttal emelkedett a fizetése. Január 1-től pedig várhatóan bruttó 450 ezret keresett volna.
A cikkben Zsófia álnevén emlegetett pedagógus a hvg360-nak úgy fogalmazott, hogy nem voltak nagy illúziói, de várható bruttó 450 ezres fizetést megalázónak tartja. Egy gyakornok alig keres nála valamivel kevesebbet. Ráadásul neki 24 órája van, ehhez képest egy gyakornokcsak csak 20.
A pedagógus szerdán már beadta a felmondását, de szerinte csak most jön a neheze. Az igazgató után a 6-14 éves gyerekeknek is el kell mondania, hogy október 31-gyel elmegy. Zsófiának egyelőre nincsen új állása. Még nem tudja, mihez kezd, de annyi biztos, hogy sem magán-, sem pedig egyházi iskolába nem megy, mert az ott tanító pedagógusokra is vonatkozik a státusztörvény.
Kinek járna a magasabb fizetés?
A státusztörvény alapján a felső határt megközelítő fizetést a munkáltató - vagyis állami intézmények esetében a tankerület - az alábbi szempontok alapján adhat:
Ez azt jelenti, hogy ha valaki például :
akkor az egyes minősülési kategóriáknál meghatározott bérsáv felső határának közelében kellene mozognia a várható fizetésének. Ez Pedagógus I esetén bruttó 1 065 000 forintot jelentene.
„Rengeteg olyan kolléga van, aki a fenti szempontok többségének megfelel, mégsem találkoztunk egyetlen olyan tájékoztatással sem, ahol a munkáltató milliós illetményt ajánlott volna meg” – írta korábban a PDSZ, majd felhívják a figyelmet arra, hogy ugyanakkor a státusztörvény kitér arra is, hogy a munkáltatónak felelősen kell gazdálkodnia, mikor meghatározza a pedagógusok fizetését.
Ha a munkáltató nem kap elegendő forrást a béremelésre, mert felelősen egy óvoda, iskola, kollégium, szakszolgálat, vagy más köznevelési intézmény nem tud úgy gazdálkodni, hogy ilyen mértékű – egyáltalán, bármilyen mértékű béremelésnek – megtermelné a fedezetét.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
