Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.
Ahogyan arról korábban számos alkalommal részletesen írtunk, míg 2019-ben még összesen 124 470-en vizsgáztak, az első Covid miatti nyelvvizsga-amnesztiának köszönhetően a piac egyik évről a másikra majdnem negyvenezer nyelvvizsgázótól esett el. Az Oktatási Hivatal adatai szerint
2020-ban már csak 86 026-an próbálkoztak nyelvvizsgaszerzéssel,
Bár még így is a középiskolások közül mennek a legtöbben nyelvvizsgázni - hiszen a beesés leginkább a diplomaszerzés előtt álló korosztályra vonatkozik, mivel ők azok, akik törvény hiányában nem fáradnak nyelvvizsgázással - a középiskolások között is jóval kevesebb azoknak a száma, akik nyelvvizsgával rendelkeznek addigra, mire a felsőoktatásba felvételiznek. Holott azt az egyetemek a korábbinál bőkezűbben jutalmazzák többletpontokkal, az első sikeres nyelvvizsga megszerzése pedig lényegében ingyenes. Annak az árát ugyanis 72 700 forintig visszakaphatják azok, akik 2018. január 1-jét követően elsőként szereznek
és
Ez a visszaesés a nyelvvizsgázó középiskolások számában a hallgatói kiválósági rangsor ezen szempontjában egyértelműen láthatható. Míg 2023-ban még a Budapesti Corvinus Egyetemre jelentkezők 99 százalékának volt nyelvvizsgája, 2024-ben ez már csak 82,72 százalék volt, mostanra pedig 80,52 százalék. Közel 20 százalékkal esett tehát vissza a nyelvvizsga-amnesztiák és a felsőoktatási törvény megváltoztatása óta.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre felvett hallgatók 89,64 százalékának volt legalább egy B2-es, azaz középszintű nyelvvizsgája, mostanra pedig ez arány 72,17 százalék.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen két év alatt 89,56% százalékról 68,09 százalékra esett vissza a nyelvvizsgával felvett hallgatók száma. Vannak ugyanakkor pozitív változások is: az Állatorvostudományi Egyetemen például két év alatt 10 százalékkal, a Semmelweis Egyetemen 3 százalékkal nőtt a nyelvvizsga birtokában jelentkezől aránya.
Így a nagy budapesti egyetemek ebben a részrangsorban visszacsúsztak; az élen pedig átvették a helyüket a specifikus képzéseket kínáló kisebb intézmények. 2026-ban a legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgatót az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemre vették fel, ahol az oktatás németül zajlik, tehát a nyelvtudás elengedhetetlen.
Ezen az öt egyetemen a legmagasabb a nyelvvizsgával felvételiző diákok aránya:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
