A nap kérdése: fel kell tölteni a nyelvvizsga-bizonyítványt a felvételihez?
Megmutatjuk, mit kell tenned, hogy a nyelvvizsgád adatai mindenképpen a rendszerben legyenek.
#nyelvvizsga
„A B2-es francia már valódi előny a kizárólag angolul beszélő pályázókkal szemben” – ezért éri meg ma franciául tanulni
Ma írják a diákok a franciaérettségit. A Budapesti Francia Intézet szerint a franciatudás ma is komoly előnyt jelenthet a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon: a világ egyik legelterjedtebb nyelvét közel 400 millióan beszélik, Magyarországon pedig több mint 20 ezren tanulják. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
Míg 2016-ban még közel 28 ezren tettek nyelvvizsgát németből, addig 2025-re ez a szám több mint 75 százalékkal csökkent
Miközben ma országszerte több ezren ülnek be a németérettségire, az Oktatási Hivatal friss adatai szerint a német nyelvvizsgázók száma évek óta folyamatosan csökken Magyarországon. Míg 2016-ban még közel 28 ezren próbálkoztak német nyelvvizsgával, addig 2025-re ez a szám hétezer alá esett.
Míg középfokon drasztikus a csökkenés, addig a felsőfokon nyelvvizsgázók száma alig változott az elmúlt 9 évben
Jelentősen visszaesett az elmúlt években a középfokú nyelvvizsgát szerzők száma, miközben a felsőfokú vizsgázók aránya közel egy évtizede alig változik. 2025-ben ugyan 1495 fővel többen szereztek felsőfokú nyelvvizsgát, mint 2016-ban, középszinten viszont több mint 75 ezer fős a visszaesés.
Magyar, mint idegen nyelv: tíz év alatt megduplázódott a nyelvvizsgák száma, miközben minden más nyelv bezuhant
Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.
Több tízezren szereztek nyelvvizsgát az érettségivel: ennyien érték el a B2-es szintet angolból 2025-ben
Tavaly a vizsgázók majdnem 90 százaléka ért el 60 százalékot az emelt szintű angolérettségin, így a vizsgájuk középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Érettségi 2026: milyen eredményt kell elérni, hogy a nyelvi érettségi nyelvvizsgának számítson?
Fontos, hogy csak emelt szintű nyelvi érettségivel kaphattok nyelvvizsga-bizonyítványt.
Nyelvvizsga árak 2026: akár 65 ezer forintba is kerülhet a B2-es vizsga
Bár a diploma megszerzéséhez már nem kötelező a nyelvvizsga, az egyetemi felvételin továbbra is értékes többletpontokat ér, és a munkaerőpiacon is komoly előnyt jelent. Jó hír, hogy 2026-ban az első sikeres vizsga után már akár 80 700 forintot is vissza lehet igényelni az államtól.
Gáspár Evelinnek meggyűlt a baja az angollal: „Üdvözlet Rubio miniszterben Budapesten”
A külügyminisztériumban sajtóreferensi pozícióban dolgozó Gáspár Evelin friss Instagram-posztja, amelyben Marco Rubiót köszöntötte, nem a kívánt hatást érte el.
Hivatalos: 80 ezer forint felett az első sikeres nyelvvizsga támogatásának maximum összege 2026-ban
Nyolcezer forinttal emelkedett a támogatás összege a tavalyihoz képest.
Ezek az oklevelek érnek nyelvvizsgát a felsőoktatási felvételin
Nem csak nyelvvizsgával szerezhettek pluszpontokat, ha egyetemre jelentkeztek.
Drasztikusan csökken a nyelvvizsgázók száma Magyarországon
Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
Hogyan lehet összevonni a szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítványt?
Sokan vannak, akik a nyelvvizsgát nem egyszerre, hanem külön-külön - szóbeli és írásbeli részvizsgaként - teljesítették. Ilyen esetekben fontos kérdés, hogy miként lehet hivatalosan is igazolni a komplex nyelvtudást.
Ennyivel nőhet a sikeres első nyelvvizsga támogatása 2026-ban
Jó hír a nyelvvizsgázóknak: a minimálbér emelése miatt 2026-ban ismét magasabb összeg járhat az első sikeres nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi után.
Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma
Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.
Javulnak az országos nyelvi eredmények, mégis a nyolcadikosok csupán ötöde éri el a B2-es szintet
Az idegen nyelvi kompetenciamérésen minden évfolyam jobban teljesített mint tavaly. Fontos azonban kontextusba tenni az első pillantásra pozitívnak tűnő eredményeket.
Az emelt érettségizők sem húzzák ki az évek óta hanyatló nyelvtanulást a gödörből
Évről évre negatív rekordokat dönt a nyelvvizsgázók száma az először csak átmenetileg, a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amnesztiák, majd 2022 végén a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Ekkortól kezdve ugyanis a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga már nem feltétele a diplomaszerzésnek, ami a nyelvvizsgázók számának látványos beszakadásához vezetett. Ezen pedig az emelt érettségi is csak enyhíteni tud.
Van, ahol az első nyelvvizsgáért nem is jár pluszpont a keresztféléves mesterfelvételin
Megnéztük, mennyi többletpontot kaphatnak a jelentkezők a nyelvvizsgáikért a keresztféléves mesterképzési felvételin – az eredmény meglepő: van, ahol az első nyelvvizsgáért egyáltalán nem jár pluszpont.
Siralmasan kevesen nyelvvizsgáznak szinte minden nyelvből és minden szinten
Hiába kaphatják vissza a nyelvtanulók az első nyelvvizsgájuk árát, egyre csökken azoknak a száma, akik bármilyen idegen nyelvből vizsgáznak.