Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
2025-ben 56 430-an akartak nyelvvizsgázni, közülük 43 831-nek sikerült. Az Oktatási Hivatal adatai szerint ez a szám 2024-ben még 58 969 fő volt, közülük 46 649-en tették le a nyelvvizsgát. Az OH szerint a 2025-ös adatok majd csak áprilistól tekinthetők véglegesnek, de jelenleg úgy tűnik, folytatódik a korábban elindult csökkenő tendencia – írja a Népszava.
A nyelvvizsgázók száma 2020 után kezdett nagymértékben visszaesni, azután, hogy a kormány 2020-ban nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a felsőoktatásban tanulók és azok számára, akik korábban a papír hiánya miatt nem vehették át a diplomájukat. 2023-tól pedig végleg eltörölték a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezőségét.
Hogyan lehet összevonni a szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítványt?
Ezt megelőzően,
2019-ben még 124 470 fő volt a nyelvvizsgázók száma,
2020-ban már csak 86 026,
2023-ban 66 307,
2024-re pedig 58 969 főre csökkent.
A visszaesést az sem állította meg, hogy az első sikeresen letett nyelvvizsga díja visszaigényelhető a Magyar Államkincstárnál.
A legnagyobb számban a 20–24 éves korosztályból tűntek el a vizsgázók:
2019-ben még 28 492 fő,
2024-ben már csak 10 137 fő,
2025-ben pedig – az adatok mostani állása szerint – 9850 fő ment nyelvvizsgázni.
A 25–29 éves korosztályban a 2019-es 14 766 főről 2369 főre csökkent a vizsgázók száma 2025-re. A legtöbben még mindig 14–19 éves korukban jelentkeznek nyelvvizsgára, de az ő számuk is csökkent:
2019-ben 61 947-en,
2024-ben 42 161-en,
2025-ben 39 269-en voltak.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
