Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
2025-ben 56 430-an akartak nyelvvizsgázni, közülük 43 831-nek sikerült. Az Oktatási Hivatal adatai szerint ez a szám 2024-ben még 58 969 fő volt, közülük 46 649-en tették le a nyelvvizsgát. Az OH szerint a 2025-ös adatok majd csak áprilistól tekinthetők véglegesnek, de jelenleg úgy tűnik, folytatódik a korábban elindult csökkenő tendencia – írja a Népszava.
A nyelvvizsgázók száma 2020 után kezdett nagymértékben visszaesni, azután, hogy a kormány 2020-ban nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a felsőoktatásban tanulók és azok számára, akik korábban a papír hiánya miatt nem vehették át a diplomájukat. 2023-tól pedig végleg eltörölték a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezőségét.
Hogyan lehet összevonni a szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítványt?
Ezt megelőzően,
2019-ben még 124 470 fő volt a nyelvvizsgázók száma,
2020-ban már csak 86 026,
2023-ban 66 307,
2024-re pedig 58 969 főre csökkent.
A visszaesést az sem állította meg, hogy az első sikeresen letett nyelvvizsga díja visszaigényelhető a Magyar Államkincstárnál.
A legnagyobb számban a 20–24 éves korosztályból tűntek el a vizsgázók:
2019-ben még 28 492 fő,
2024-ben már csak 10 137 fő,
2025-ben pedig – az adatok mostani állása szerint – 9850 fő ment nyelvvizsgázni.
A 25–29 éves korosztályban a 2019-es 14 766 főről 2369 főre csökkent a vizsgázók száma 2025-re. A legtöbben még mindig 14–19 éves korukban jelentkeznek nyelvvizsgára, de az ő számuk is csökkent:
2019-ben 61 947-en,
2024-ben 42 161-en,
2025-ben 39 269-en voltak.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
