Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
2025-ben 56 430-an akartak nyelvvizsgázni, közülük 43 831-nek sikerült. Az Oktatási Hivatal adatai szerint ez a szám 2024-ben még 58 969 fő volt, közülük 46 649-en tették le a nyelvvizsgát. Az OH szerint a 2025-ös adatok majd csak áprilistól tekinthetők véglegesnek, de jelenleg úgy tűnik, folytatódik a korábban elindult csökkenő tendencia – írja a Népszava.
A nyelvvizsgázók száma 2020 után kezdett nagymértékben visszaesni, azután, hogy a kormány 2020-ban nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a felsőoktatásban tanulók és azok számára, akik korábban a papír hiánya miatt nem vehették át a diplomájukat. 2023-tól pedig végleg eltörölték a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezőségét.
Hogyan lehet összevonni a szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítványt?
Ezt megelőzően,
2019-ben még 124 470 fő volt a nyelvvizsgázók száma,
2020-ban már csak 86 026,
2023-ban 66 307,
2024-re pedig 58 969 főre csökkent.
A visszaesést az sem állította meg, hogy az első sikeresen letett nyelvvizsga díja visszaigényelhető a Magyar Államkincstárnál.
A legnagyobb számban a 20–24 éves korosztályból tűntek el a vizsgázók:
2019-ben még 28 492 fő,
2024-ben már csak 10 137 fő,
2025-ben pedig – az adatok mostani állása szerint – 9850 fő ment nyelvvizsgázni.
A 25–29 éves korosztályban a 2019-es 14 766 főről 2369 főre csökkent a vizsgázók száma 2025-re. A legtöbben még mindig 14–19 éves korukban jelentkeznek nyelvvizsgára, de az ő számuk is csökkent:
2019-ben 61 947-en,
2024-ben 42 161-en,
2025-ben 39 269-en voltak.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
