A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Lannert Judit oktatási miniszter közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral áttekintették a szakképzés helyzetét és a következő tanév feladatait. Egyetértettek abban, hogy a szakképzés stabil alapokon áll, és nem felforgatásra, hanem átgondolt fejlesztésekre van szükség. A következő időszak egyik legfontosabb feladata a szakképzés irányítási rendszerének megújítása.
Ennek részeként megszűnik a kancellári rendszer, és a kettős vezetési modellt egyszemélyi vezetés váltja fel. Célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, politikamentesen, átláthatóan és felelős gazdálkodás mellett szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit
-írta Lannert, majd megjegyezte, hogy Naderi elképzelései szerint tovább erősödnek a szakképzési centrumok, a duális partnerségek és a régiófejlesztési célokkal összhangban álló együttműködések.
A rendelkezésre álló és a felszabaduló uniós fejlesztési forrásokat pedig hosszú távú stratégiai célok mentén használjuk fel annak érdekében, hogy a fiatalok olyan tudást és készségeket szerezhessenek, amelyekkel sikeresen boldogulhatnak állampolgárként és a munka világában egyaránt
-hangsúlyozta az oktatási miniszter, aki kitért arra is, hogy a szakképzési államtitkár arra kér mindenkit, hogy a következő tanévet is az eddig megszokott szakmai elkötelezettséggel készítse elő, és a változások bevezetése során is egymás méltóságát tiszteletben tartva, emberségesen és együttműködve dolgozzon a közös célokért.
Az együttműködés, a kritikus gondolkodás és az alkalmazkodóképesség olyan alapkompetenciák, amelyeket már a közoktatásban el kell sajátítaniuk a diákoknak – erről beszélt Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti szakmai konferencián.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
