Így alakul át a szakképzés

A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.

Lannert Judit oktatási miniszter közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral áttekintették a szakképzés helyzetét és a következő tanév feladatait. Egyetértettek abban, hogy a szakképzés stabil alapokon áll, és nem felforgatásra, hanem átgondolt fejlesztésekre van szükség. A következő időszak egyik legfontosabb feladata a szakképzés irányítási rendszerének megújítása.

Ennek részeként megszűnik a kancellári rendszer, és a kettős vezetési modellt egyszemélyi vezetés váltja fel. Célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, politikamentesen, átláthatóan és felelős gazdálkodás mellett szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit

-írta Lannert, majd megjegyezte, hogy Naderi elképzelései szerint tovább erősödnek a szakképzési centrumok, a duális partnerségek és a régiófejlesztési célokkal összhangban álló együttműködések.

A rendelkezésre álló és a felszabaduló uniós fejlesztési forrásokat pedig hosszú távú stratégiai célok mentén használjuk fel annak érdekében, hogy a fiatalok olyan tudást és készségeket szerezhessenek, amelyekkel sikeresen boldogulhatnak állampolgárként és a munka világában egyaránt

-hangsúlyozta az oktatási miniszter, aki kitért arra is, hogy a szakképzési államtitkár arra kér mindenkit, hogy a következő tanévet is az eddig megszokott szakmai elkötelezettséggel készítse elő, és a változások bevezetése során is egymás méltóságát tiszteletben tartva, emberségesen és együttműködve dolgozzon a közös célokért.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.