Lemondott Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Brassói Sándor lemondása után, úgy tűnik, már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
A HVG értésülései szerint az eddigi felsőoktatási elnökhelyettes lesz az Oktatási Hivatal elnöke. Fontos, hogy szeptember elsején jelentette be lemondását Brassói Sándor, aki október 1-jei hatállyal távozik az OH éléről.
Brassói egyébként 2020 óta vezette a hivatalt. Bár a leköszönő elnök közleményében hangsúlyozta, hogy döntése mögött nem politikai vagy személyes konfliktusok, hanem több mint negyvenévnyi közszolgálat utáni fáradtság áll, sokan furcsállják a távozását alig pár hónappal a nyugdíjkorhatár elérése előtt.
A HVG információ alapján nemcsak Brassói távozik az Oktatási Hivataltól, hanem három héttel a kinevezése után lemondott Balázsi Ildikó is, aki az augusztusi SZMSZ-módosítással újonnan létrehozott intézményfejlesztési elnökhelyettesi posztot töltötte be. Balázsi feladatai közé tartozott a stratégiai működés és szervezetfejlesztés összehangolása, a köznevelési és felsőoktatási elemzések felügyelete, valamint a digitális megújulás és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinációja. Távozását állítólag személyes okokkal indokolta.
A lap szerint az OH-nál nagy rossz a dolgozók között a hangulat, a legtöbben nem értenek egyet az új elnök személyével sem. A HVG kereste az ügyben kereste az Oktatási Hivatalt is, de a kérdéseikre egyelőre nem kaptak választ.
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.