Úgy néz ki, megvan, ki lesz az Oktatási Hivatal új elnöke

Brassói Sándor lemondása után, úgy tűnik, már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.

A HVG értésülései szerint az eddigi felsőoktatási elnökhelyettes lesz az Oktatási Hivatal elnöke. Fontos, hogy szeptember elsején jelentette be lemondását Brassói Sándor, aki október 1-jei hatállyal távozik az OH éléről.

Brassói egyébként 2020 óta vezette a hivatalt. Bár a leköszönő elnök közleményében hangsúlyozta, hogy döntése mögött nem politikai vagy személyes konfliktusok, hanem több mint negyvenévnyi közszolgálat utáni fáradtság áll, sokan furcsállják a távozását alig pár hónappal a nyugdíjkorhatár elérése előtt.

A HVG információ alapján nemcsak Brassói távozik az Oktatási Hivataltól, hanem három héttel a kinevezése után lemondott Balázsi Ildikó is, aki az augusztusi SZMSZ-módosítással újonnan létrehozott intézményfejlesztési elnökhelyettesi posztot töltötte be. Balázsi feladatai közé tartozott a stratégiai működés és szervezetfejlesztés összehangolása, a köznevelési és felsőoktatási elemzések felügyelete, valamint a digitális megújulás és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinációja. Távozását állítólag személyes okokkal indokolta.

A lap szerint az OH-nál nagy rossz a dolgozók között a hangulat, a legtöbben nem értenek egyet az új elnök személyével sem. A HVG kereste az ügyben kereste az Oktatási Hivatalt is, de a kérdéseikre egyelőre nem kaptak választ.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.