Lemondott Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Brassói Sándor lemondása után, úgy tűnik, már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
A HVG értésülései szerint az eddigi felsőoktatási elnökhelyettes lesz az Oktatási Hivatal elnöke. Fontos, hogy szeptember elsején jelentette be lemondását Brassói Sándor, aki október 1-jei hatállyal távozik az OH éléről.
Brassói egyébként 2020 óta vezette a hivatalt. Bár a leköszönő elnök közleményében hangsúlyozta, hogy döntése mögött nem politikai vagy személyes konfliktusok, hanem több mint negyvenévnyi közszolgálat utáni fáradtság áll, sokan furcsállják a távozását alig pár hónappal a nyugdíjkorhatár elérése előtt.
A HVG információ alapján nemcsak Brassói távozik az Oktatási Hivataltól, hanem három héttel a kinevezése után lemondott Balázsi Ildikó is, aki az augusztusi SZMSZ-módosítással újonnan létrehozott intézményfejlesztési elnökhelyettesi posztot töltötte be. Balázsi feladatai közé tartozott a stratégiai működés és szervezetfejlesztés összehangolása, a köznevelési és felsőoktatási elemzések felügyelete, valamint a digitális megújulás és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinációja. Távozását állítólag személyes okokkal indokolta.
A lap szerint az OH-nál nagy rossz a dolgozók között a hangulat, a legtöbben nem értenek egyet az új elnök személyével sem. A HVG kereste az ügyben kereste az Oktatási Hivatalt is, de a kérdéseikre egyelőre nem kaptak választ.
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.