Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményben Brassói Sándor külön hangsúlyozta, hogy távozásának nincs politikai vagy személyes konfliktusban gyökerező oka: mint írta, pártokon kívülálló vezető volt és maradt, minisztériumi, majd oktatási hivatali pályája során pedig tizenkét, oktatásügyért felelős miniszterrel dolgozott együtt kilenc egymást követő kormányzat alatt. Döntését elsősorban azzal indokolta, hogy több mint negyven év folyamatos közszolgálati munka után úgy érzi, már nem tudja ugyanolyan energiával ellátni az a hivatal vezetésével járó feladatokat.
Több mint negyven év szünet nélküli közszolgálati munkavégzés után már egy ideje úgy éreztem, hogy fizikailag és mentálisan is elérkeztem ahhoz a ponthoz, amikor már nem tudom ugyanazzal az energiával és teljes odaadással ellátni a rendkívüli felelősséggel járó elnöki feladatot, ahogyan azt eddig elvártam magamtól.
Hozzátette, hosszú mérlegelés után döntött úgy, hogy lezárja vezetői pályájának ezt a szakaszát. Azért október 1-jei hatállyal mondott le, hogy megvárja a tanév biztonságos megkezdését, majd átadja feladatait az új vezetőnek.
Brassói Sándor a közleményben az Oktatási Hivatal élén töltött időszakot pályája egyik legfrontosabb és legnehezebb szakaszának nevezte, s mint írta, több mint négy évtizede dolgozik a magyar oktatási ágazatban, ebből 28 évet vezetőként töltött a magyar államigazgatásban, az Oktatási Hivatalban pedig összesen 11 évig dolgozott elnökhelyettesként, majd elnökként.
A Hivatal elnökeként eltöltött hat év pályám egyik legfontosabb és legnehezebb időszaka volt. Örömteli, hogy minden költségvetési és államháztartási nehézség ellenére az Oktatási Hivatal feladatai ebben az időszakban meg tudtak valósulni
– fogalmazott.
Brassói az elmúlt évek eredményei között említette, hogy digitalizálták és online platformokra helyezték át az ügyintézésre szolgáló szakrendszereket, a pedagógia oktatási központokat stabil országos hálózattá szervezték, valamint tovább működtettés és fejlesztették a tanfelügyeletet és a pedagógusminősítés rendszerét. Kiemelte azt is, hogy ebben az időszakban számos új taggal bővült az Oktatási Hivatal bázisintézményi hálózata. Szerinte az intézmény működésében az elmúlt évek költségvetési nehézségei sem okoztak fennakadást: azt írta, hogy az irányító miniszterek által elfogadott éves munkaterveket maradéktalanul teljesítették, szakmai és pénzügyi beszámolóikat pedig elfogadták.
Az Oktatási Hivatal munkatársainak és vezetőinek is megköszönte az elmúlt 11 év közös munkáját – úgy fogalmazott, az OH ez idő alatt szakmai felkészültségében, működési kultúrájában, társadalmi megítélésében és méretében is jelentős fejlődésen ment keresztül. A lehetséges félreértések elkerülése érdekében továbbá kiemelte: lemondásának nincs semmilyen kapcsolata a Déryné Programmal kapcsolatos hírekkel.
Mint korábban megírtuk, Brassói egyike volt azoknak az oktatási vezetőknek, akik a helyükön maradhattak az oktatásirányításban a kormányváltás után.
Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
