Új minisztérium irányítja az oktatást, de több ismert vezető változatlanul fontos pozícióban dolgozik tovább. Az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetésében is találni olyan szereplőket, akik már a Fidesz-kormány alatt is az oktatásirányítás meghatározó alakjai voltak.
Az Oktatási Hivatal élén továbbra is Brassói Sándor áll, aki az intézmény elnökeként a köznevelési igazgatás egyik legfontosabb szereplője maradt. A hivatal vezetői között szintén nem történt érdemi változás:
Nem történt változás a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal élén sem: dr. Magyar Zita továbbra is az intézmény elnöke.
Az újonnan létrejött Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban is találunk olyan vezetőket, akik már a korábbi, Belügyminisztériumhoz tartozó oktatásirányításban is fontos szerepet töltöttek be.
Sipos Imre korábban az Oktatási Hivatal elnökhelyettese volt, majd Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár helyettes államtitkáraként dolgozott. Az új minisztériumi struktúrában is megtartotta vezetői pozícióját: jelenleg Kókayné Lányi Marietta államtitkárságán helyettes államtitkár. Az Eduline-on korábban arról is írtunk, hogy a helyettes államtitkárok közül egyedül ő maradt hivatalban a vezetői átalakítás után.
A minisztérium közigazgatási államtitkára Benedek Bulcsú Balázs lett, aki ezt megelőzően a Belügyminisztérium főosztályvezetője volt.
Bár nem az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz tartozik, az oktatásirányítás fontos szereplője az Oktatási Jogok Biztosa is. A tisztséget továbbra is dr. Aáry-Tamás Lajos tölti be, aki 2000 óta látja el ezt a feladatot, így immár több egymást követő kormány alatt is hivatalban maradt. Az elmúlt években rendszeresen megszólalt a diák- és pedagógusjogokat érintő ügyekben, az iskolai bántalmazástól kezdve a pedagógustüntetésekhez kapcsolódó jogi kérdésekig.
A személyi folytonosság ugyanakkor nem jellemzi az oktatásirányítás minden intézményét. A kormány még május végén felkérte Lannert Judit oktatási és gyermekügyi minisztert, hogy július 15-ig vizsgálja felül a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését, beleértve azok belső szervezeti felépítését, személyi összetételét, döntési jogköreit és gazdálkodását. A felülvizsgálatnak ki kellett terjednie a tankerületi igazgatók kinevezési gyakorlatára és a köznevelési intézmények gazdasági és személyi adataira is.
Néhány nappal a határidő után jelentették be az első jelentős személyi változást: a tankerületi központokat is irányító Klebelsberg Központ éléről távozott a 2018 óta hivatalban lévő Hajnal Gabriella, akit Sinka Edit váltott. Lannert Judit a kinevezéskor azt közölte, hogy Sinka Edit az előző hetekben ő koordinálta a Klebelsberg Központ és a tankerületek átvilágítását, amelynek eredményeiről a minisztérium később ad tájékoztatást.
Átalakították az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetését. Pálmai Gergelyt és Nagy-Vargha Zsófiát a miniszterelnök felmentette helyettes államtitkári tisztségükből, helyükre pedig négy új helyettes államtitkárt nevezett ki. A korábbi vezetésből egyedül Sipos Imre, Maruzsa Zoltán korábbi köznevelési államtitkár helyettese maradt a pozíciójában.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
