Július 15-ig felülvizsgálja a Tisza-kormány a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését

A május 26-i Magyar Közlönyből kiderült, hogy azt is mérlegelni fogják, hogy egyáltalán szükség van-e a Klebelsberg Központra és a tankerületekre.

A kormányhatározat szerint Lannert Judit oktatási-és gyermekügyi miniszternek a következő hetekben át kell világítania a Klebelsberg Központ és a tankerületek

  • belső szervezeti felépítését
  • személyi összetételét
  • feladatait
  • döntési és irányítási jogkörét és gazdálkodását.

A közlönyben kitértek arra is, hogy a felülvizsgálat során térjenek ki arra, hogy a középirányító szerv fenntartása mennyiben indokolt, és a tankerületi központok mennyire szakszerűen és jogszerűen működnek.

Ezen kívül az is szerepel a kormányhatározatban az is szerepel, hogy július 15-ig a tankerületek által fenntartott köznevelési intézmények legfontosabb személyi és gazdasági adatait is meg kell nézni.

Az igazgatókat a kormányhatározat szerint be kell vonni a fontosabb tankerületi döntésekbe, és több munkáltatói jogot kapnak. Az ehhez szükséges jogszabályi módosításokat június 15-ig kell benyújtania Lannert Juditéknak.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központot és a tankerületeket még 2013-ben hozta létre a Fidesz-kormány, miután az iskolák fenntartását átvette az önkormányzatoktól. Ezt végül 2016-ben átalakították. Ezzel párhuzamosan pedig a tankerületek számát is csökkentették.

A centralizáció miatt azonban még 2026-ban is a tankerületi központok sokszor az iskoláktól távol hoznak döntéseket akár apróbb ügyekben is – egy betört ajtó javítása vagy egy projektor izzócseréje hetekig húzódhat.

"A közpénzek felhasználásánál nincs helye megválaszolatlan kérdéseknek" – Lannert Judit minisztériuma tételesen vizsgálja a 45 milliárdos nyomdai keretmegállapodást

Vizsgálatot rendelt el az állami tankönyvellátás egyik legnagyobb értékű szerződésével kapcsolatban Lannert Judit. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tételesen átvizsgálja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között április végén megkötött, 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodást.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.