Lannert Judit, oktatási és gyermekügyi miniszter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta: „a közpénzek felhasználásával kapcsolatban nincs helye automatizmusoknak és nincs helye megválaszolatlan kérdéseknek sem”.
A minisztérium szerint több körülményt is tisztázni kell a 48 hónapra szóló szerződés kapcsán. Vizsgálják például:
- miért érkezett csak egy ajánlat a közbeszerzésre,
- mi indokolta a gyorsított eljárást,
- hogyan épülhetett egy szállítóra hivatkozó konstrukció több alvállalkozóra,
- valamint milyen szakmai, pénzügyi és vezetői döntések előzték meg a kötelezettségvállalást.
Lannert Judit azt is közölte, hogy a minisztérium bekérte a közbeszerzéshez és a döntéselőkészítéshez kapcsolódó teljes dokumentációt, valamint a teljes szerződéscsomagot is.
Világos álláspontom van: a tankönyvellátás biztonságát garantálni kell, de a közpénzeket átláthatóan, indokoltan és felelősen kell felhasználni
– fogalmazott a miniszter.
Hozzátette: amennyiben a vizsgálat jogi, pénzügyi vagy közbeszerzési problémát tár fel, megteszik a szükséges lépéseket.
Korábban megírtuk, hogy a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között most megkötött, 45 milliárd forintos keretszerződés jelentősen meghaladja az előző évek hasonló megállapodásait: míg a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt, a mostani tender már több mint kétszer ekkora összegű. Az április végén aláírt, 48 hónapra szóló szerződés alapján a következő négy évben is az Alföldi Nyomda végezheti a tankönyvek nyomtatását és kiszállítását az iskolákba.
A közbeszerzési eljárást még márciusban írta ki a KELLO, a tenderre azonban végül csak egyetlen ajánlat érkezett: az állami tankönyvellátásban kulcsszerepet betöltő, részben a KELLO tulajdonában álló Alföldi Nyomda pályázott sikeresen. A szerződés nemcsak a nyomtatást, hanem a logisztikai feladatokat is magában foglalja, a teljesítésbe pedig további alvállalkozókat – három nyomdát és egy logisztikai céget – is bevonhatnak.
A közbeszerzési dokumentáció szerint évente nagyjából 1000-1500 különböző tankönyvet és kiadványt kell majd előállítani, ami évente körülbelül 13,5 millió példány nyomtatását jelenti. Ez négy év alatt összesen akár 54 millió tankönyvet is jelenthet. A megállapodás nagyságát jól mutatja, hogy az Alföldi Nyomda 2024-es árbevétele 13,8 milliárd forint volt, amelyből 7,9 milliárd forint származott a KELLO-tól.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
