Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

A programot a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány indította el a Gyulai Tankerületi Központ együttműködésével Békés vármegyében. A kezdeményezés célja, hogy az egészségfejlesztés ne kizárólag az egészségügy feladata legyen, hanem az oktatás szerves részévé váljon (MTI).

A szervezők szerint a gyerekek egészségtudatos szemléletének kialakítása elsősorban a családban kezdődik, ugyanakkor az iskolák szerepe is meghatározó abban, hogy a fiatalok milyen ismereteket és szokásokat sajátítanak el az egészséges életmóddal kapcsolatban.

A program keretében idén összesen 11 iskola nyerte el az Egészségtudatos Iskola címet, amely pénzjutalommal is jár. A díjat azok az intézmények kapták meg, amelyek bizonyíthatóan sokat tesznek a diákok fizikai, mentális és lelki jóllétének támogatásáért.

Mentális jóllétet támogató iskolai programot indítana a kormány

A kezdeményezés nemcsak az iskolák munkáját ismeri el, hanem a pedagógusok szakmai fejlődését is támogatja. A programhoz csatlakozó tanárok számára a szervezők ingyenes képzéseket biztosítanak, ahol a fiatalokat érintő aktuális egészségügyi és mentálhigiénés kérdésekről is tanulhatnak.

A díjátadó eseményen részt vevő pedagógusokat Szűcs Dóra, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke köszöntötte. Az elismeréseket Kertész Éva, a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány ügyvezetője, valamint Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ vezetője adta át az intézmények képviselőinek.

A szervezők bíznak abban, hogy a program a jövőben más térségekben is elterjedhet, és egyre több iskola kap ösztönzést arra, hogy a tanulmányi eredmények mellett a diákok egészségére és mentális jóllétére is kiemelt figyelmet fordítson.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.