Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
A programot a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány indította el a Gyulai Tankerületi Központ együttműködésével Békés vármegyében. A kezdeményezés célja, hogy az egészségfejlesztés ne kizárólag az egészségügy feladata legyen, hanem az oktatás szerves részévé váljon (MTI).
A szervezők szerint a gyerekek egészségtudatos szemléletének kialakítása elsősorban a családban kezdődik, ugyanakkor az iskolák szerepe is meghatározó abban, hogy a fiatalok milyen ismereteket és szokásokat sajátítanak el az egészséges életmóddal kapcsolatban.
A program keretében idén összesen 11 iskola nyerte el az Egészségtudatos Iskola címet, amely pénzjutalommal is jár. A díjat azok az intézmények kapták meg, amelyek bizonyíthatóan sokat tesznek a diákok fizikai, mentális és lelki jóllétének támogatásáért.
Mentális jóllétet támogató iskolai programot indítana a kormány
A kezdeményezés nemcsak az iskolák munkáját ismeri el, hanem a pedagógusok szakmai fejlődését is támogatja. A programhoz csatlakozó tanárok számára a szervezők ingyenes képzéseket biztosítanak, ahol a fiatalokat érintő aktuális egészségügyi és mentálhigiénés kérdésekről is tanulhatnak.
A díjátadó eseményen részt vevő pedagógusokat Szűcs Dóra, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke köszöntötte. Az elismeréseket Kertész Éva, a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány ügyvezetője, valamint Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ vezetője adta át az intézmények képviselőinek.
A szervezők bíznak abban, hogy a program a jövőben más térségekben is elterjedhet, és egyre több iskola kap ösztönzést arra, hogy a tanulmányi eredmények mellett a diákok egészségére és mentális jóllétére is kiemelt figyelmet fordítson.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
