Kátai-Németh Vilmos a közösségi oldalán sorolta fel a fejlesztési elképzeléseket, amelyeket a Tisza-kormány a felszabaduló uniós forrásokból finanszírozna. A tervek között szerepel az egyablakos szociális ügyintézés létrehozása, az egyszülős és egygyermekes családok támogatásának erősítése, a középosztály megerősítését célzó intézkedések, valamint a társadalmi és generációs megosztottság csökkentése.
A szakpolitikus szerint a jelenlegi, segélyezés-központú szociálpolitikai szemlélet helyett egy olyan rendszert alakítanának ki, amely a képessé tételre és az önálló életvezetés támogatására helyezi a hangsúlyt. Emellett fontos célként jelölte meg a szociális ágazatban dolgozók szakmai támogatását, a kiégés megelőzését, az idősgondozás modernizálását, valamint a hajléktalanná válás megelőzését szolgáló programok elindítását.
A felsorolás egyik elemeként jelent meg egy, a mentális jóllétet támogató iskolai program terve is.
Szeretnénk kidolgozni más minisztériumokkal karöltve egy mentális jóllétet támogató iskolai programot
– írta Kátai-Németh Vilmos.
Egyre több fiatal küzd mentális problémákkal
A kezdeményezés hátterében egy mind inkább súlyosbodó társadalmi probléma áll. Az UNICEF Magyarország közelmúltbeli kutatása szerint a magyar gyermekek és fiatalok mentális állapota aggasztó képet mutat. Míg világszerte minden hetedik 10-19 éves fiatal érintett valamilyen mentális zavarban, Magyarországon már minden ötödik gyermeket érint a probléma.
Az óvoda- és iskolapszichológusok körében végzett felmérés szerint a szakemberek 92 százalékához fordulnak szorongásos problémákkal a diákok. A pszichológusok 83 százaléka találkozik magatartászavarokkal, 82 százalékuk pedig a családi konfliktusokból eredő tünetekkel.
Szintén gyakoriak a tanulási és figyelemzavarok, a beilleszkedési nehézségek, valamint a kortárs bántalmazással összefüggő problémák. A szakemberek több mint fele találkozott már önsértő magatartással, míg jelentős arányban jelennek meg depresszióval, evészavarokkal vagy családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek is.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány adatai szerint négy év alatt ötszörösére nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik önsértés miatt kértek segítséget.
Túlterhelt szakemberek, kevés lehetőség a megelőzésre
A kutatás arra is rámutatott, hogy az iskolapszichológusok jelentős része túlterhelt. A szakemberek többsége elsősorban krízishelyzetek kezelésével foglalkozik, miközben alig marad idejük a megelőző programokra és a mentális egészséget fejlesztő foglalkozásokra.
A válaszadók mindössze 3,6 százaléka jelezte, hogy elegendő kapacitása van prevenciós tevékenységek végzésére. Az alacsony bérek, a magas mentális terhelés és a szakmai megbecsülés hiánya miatt a szakemberek közel fele két éven belül pályaelhagyást fontolgat.
Az európai fiatalok egészségi állapotát bemutató úgynevezett ESPAD-felmérés eredményei kifejezetten baljós jövőképet festenek az egész generáció számára. A problémák, a szorongás és a csoportnyomás pedig egyre jobban hajtja a 15-16 éveseket a nikotin, az alkohol és a magány felé.