Mentális jóllétet támogató iskolai programot indítana a kormány

A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.

Kátai-Németh Vilmos a közösségi oldalán sorolta fel a fejlesztési elképzeléseket, amelyeket a Tisza-kormány a felszabaduló uniós forrásokból finanszírozna. A tervek között szerepel az egyablakos szociális ügyintézés létrehozása, az egyszülős és egygyermekes családok támogatásának erősítése, a középosztály megerősítését célzó intézkedések, valamint a társadalmi és generációs megosztottság csökkentése.

A szakpolitikus szerint a jelenlegi, segélyezés-központú szociálpolitikai szemlélet helyett egy olyan rendszert alakítanának ki, amely a képessé tételre és az önálló életvezetés támogatására helyezi a hangsúlyt. Emellett fontos célként jelölte meg a szociális ágazatban dolgozók szakmai támogatását, a kiégés megelőzését, az idősgondozás modernizálását, valamint a hajléktalanná válás megelőzését szolgáló programok elindítását.

A felsorolás egyik elemeként jelent meg egy, a mentális jóllétet támogató iskolai program terve is.

Szeretnénk kidolgozni más minisztériumokkal karöltve egy mentális jóllétet támogató iskolai programot

– írta Kátai-Németh Vilmos.

Egyre több fiatal küzd mentális problémákkal

A kezdeményezés hátterében egy mind inkább súlyosbodó társadalmi probléma áll. Az UNICEF Magyarország közelmúltbeli kutatása szerint a magyar gyermekek és fiatalok mentális állapota aggasztó képet mutat. Míg világszerte minden hetedik 10-19 éves fiatal érintett valamilyen mentális zavarban, Magyarországon már minden ötödik gyermeket érint a probléma.

Az óvoda- és iskolapszichológusok körében végzett felmérés szerint a szakemberek 92 százalékához fordulnak szorongásos problémákkal a diákok. A pszichológusok 83 százaléka találkozik magatartászavarokkal, 82 százalékuk pedig a családi konfliktusokból eredő tünetekkel.

Szintén gyakoriak a tanulási és figyelemzavarok, a beilleszkedési nehézségek, valamint a kortárs bántalmazással összefüggő problémák. A szakemberek több mint fele találkozott már önsértő magatartással, míg jelentős arányban jelennek meg depresszióval, evészavarokkal vagy családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek is.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány adatai szerint négy év alatt ötszörösére nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik önsértés miatt kértek segítséget.

Túlterhelt szakemberek, kevés lehetőség a megelőzésre

A kutatás arra is rámutatott, hogy az iskolapszichológusok jelentős része túlterhelt. A szakemberek többsége elsősorban krízishelyzetek kezelésével foglalkozik, miközben alig marad idejük a megelőző programokra és a mentális egészséget fejlesztő foglalkozásokra.

A válaszadók mindössze 3,6 százaléka jelezte, hogy elegendő kapacitása van prevenciós tevékenységek végzésére. Az alacsony bérek, a magas mentális terhelés és a szakmai megbecsülés hiánya miatt a szakemberek közel fele két éven belül pályaelhagyást fontolgat.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt. Az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha az egyeztetésekbe bevonnák őket.