A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
Kátai-Németh Vilmos a közösségi oldalán sorolta fel a fejlesztési elképzeléseket, amelyeket a Tisza-kormány a felszabaduló uniós forrásokból finanszírozna. A tervek között szerepel az egyablakos szociális ügyintézés létrehozása, az egyszülős és egygyermekes családok támogatásának erősítése, a középosztály megerősítését célzó intézkedések, valamint a társadalmi és generációs megosztottság csökkentése.
A szakpolitikus szerint a jelenlegi, segélyezés-központú szociálpolitikai szemlélet helyett egy olyan rendszert alakítanának ki, amely a képessé tételre és az önálló életvezetés támogatására helyezi a hangsúlyt. Emellett fontos célként jelölte meg a szociális ágazatban dolgozók szakmai támogatását, a kiégés megelőzését, az idősgondozás modernizálását, valamint a hajléktalanná válás megelőzését szolgáló programok elindítását.
A felsorolás egyik elemeként jelent meg egy, a mentális jóllétet támogató iskolai program terve is.
Szeretnénk kidolgozni más minisztériumokkal karöltve egy mentális jóllétet támogató iskolai programot
– írta Kátai-Németh Vilmos.
A kezdeményezés hátterében egy mind inkább súlyosbodó társadalmi probléma áll. Az UNICEF Magyarország közelmúltbeli kutatása szerint a magyar gyermekek és fiatalok mentális állapota aggasztó képet mutat. Míg világszerte minden hetedik 10-19 éves fiatal érintett valamilyen mentális zavarban, Magyarországon már minden ötödik gyermeket érint a probléma.
Az óvoda- és iskolapszichológusok körében végzett felmérés szerint a szakemberek 92 százalékához fordulnak szorongásos problémákkal a diákok. A pszichológusok 83 százaléka találkozik magatartászavarokkal, 82 százalékuk pedig a családi konfliktusokból eredő tünetekkel.
Szintén gyakoriak a tanulási és figyelemzavarok, a beilleszkedési nehézségek, valamint a kortárs bántalmazással összefüggő problémák. A szakemberek több mint fele találkozott már önsértő magatartással, míg jelentős arányban jelennek meg depresszióval, evészavarokkal vagy családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek is.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány adatai szerint négy év alatt ötszörösére nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik önsértés miatt kértek segítséget.
A kutatás arra is rámutatott, hogy az iskolapszichológusok jelentős része túlterhelt. A szakemberek többsége elsősorban krízishelyzetek kezelésével foglalkozik, miközben alig marad idejük a megelőző programokra és a mentális egészséget fejlesztő foglalkozásokra.
A válaszadók mindössze 3,6 százaléka jelezte, hogy elegendő kapacitása van prevenciós tevékenységek végzésére. Az alacsony bérek, a magas mentális terhelés és a szakmai megbecsülés hiánya miatt a szakemberek közel fele két éven belül pályaelhagyást fontolgat.
Az európai fiatalok egészségi állapotát bemutató úgynevezett ESPAD-felmérés eredményei kifejezetten baljós jövőképet festenek az egész generáció számára. A problémák, a szorongás és a csoportnyomás pedig egyre jobban hajtja a 15-16 éveseket a nikotin, az alkohol és a magány felé.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
