A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
Kátai-Németh Vilmos a közösségi oldalán sorolta fel a fejlesztési elképzeléseket, amelyeket a Tisza-kormány a felszabaduló uniós forrásokból finanszírozna. A tervek között szerepel az egyablakos szociális ügyintézés létrehozása, az egyszülős és egygyermekes családok támogatásának erősítése, a középosztály megerősítését célzó intézkedések, valamint a társadalmi és generációs megosztottság csökkentése.
A szakpolitikus szerint a jelenlegi, segélyezés-központú szociálpolitikai szemlélet helyett egy olyan rendszert alakítanának ki, amely a képessé tételre és az önálló életvezetés támogatására helyezi a hangsúlyt. Emellett fontos célként jelölte meg a szociális ágazatban dolgozók szakmai támogatását, a kiégés megelőzését, az idősgondozás modernizálását, valamint a hajléktalanná válás megelőzését szolgáló programok elindítását.
A felsorolás egyik elemeként jelent meg egy, a mentális jóllétet támogató iskolai program terve is.
Szeretnénk kidolgozni más minisztériumokkal karöltve egy mentális jóllétet támogató iskolai programot
– írta Kátai-Németh Vilmos.
A kezdeményezés hátterében egy mind inkább súlyosbodó társadalmi probléma áll. Az UNICEF Magyarország közelmúltbeli kutatása szerint a magyar gyermekek és fiatalok mentális állapota aggasztó képet mutat. Míg világszerte minden hetedik 10-19 éves fiatal érintett valamilyen mentális zavarban, Magyarországon már minden ötödik gyermeket érint a probléma.
Az óvoda- és iskolapszichológusok körében végzett felmérés szerint a szakemberek 92 százalékához fordulnak szorongásos problémákkal a diákok. A pszichológusok 83 százaléka találkozik magatartászavarokkal, 82 százalékuk pedig a családi konfliktusokból eredő tünetekkel.
Szintén gyakoriak a tanulási és figyelemzavarok, a beilleszkedési nehézségek, valamint a kortárs bántalmazással összefüggő problémák. A szakemberek több mint fele találkozott már önsértő magatartással, míg jelentős arányban jelennek meg depresszióval, evészavarokkal vagy családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek is.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány adatai szerint négy év alatt ötszörösére nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik önsértés miatt kértek segítséget.
A kutatás arra is rámutatott, hogy az iskolapszichológusok jelentős része túlterhelt. A szakemberek többsége elsősorban krízishelyzetek kezelésével foglalkozik, miközben alig marad idejük a megelőző programokra és a mentális egészséget fejlesztő foglalkozásokra.
A válaszadók mindössze 3,6 százaléka jelezte, hogy elegendő kapacitása van prevenciós tevékenységek végzésére. Az alacsony bérek, a magas mentális terhelés és a szakmai megbecsülés hiánya miatt a szakemberek közel fele két éven belül pályaelhagyást fontolgat.
Az európai fiatalok egészségi állapotát bemutató úgynevezett ESPAD-felmérés eredményei kifejezetten baljós jövőképet festenek az egész generáció számára. A problémák, a szorongás és a csoportnyomás pedig egyre jobban hajtja a 15-16 éveseket a nikotin, az alkohol és a magány felé.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
