Az iskolapszichológusok közel fele a pályaelhagyáson gondolkodik

„Nehéz helyzet előtt állunk, ha egy gyereknek ma van öngyilkossági gondolata, és azt kell mondani neki, hogy majd két hónap múlva tudsz menni a pszichiáterhez.”

Nemrég jelent meg az UNICEF Magyarország felmérése az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, valamint a gyermekpszichológiai ellátórendszerről, amiből kiderült, hogy egyre több diák küzd súlyos mentális problémákkal, miközben az iskolapszichológusok túlterheltek, kevesen vannak, és sokan pályaelhagyást fontolgatnak.

A Népszava interjút készített a kutatás vezetőjével, Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológussal, aki elmondta, csak a kutatás kezdetekor derült ki, hogy senki sem tudja pontosan, hány óvoda- és iskolapszichológus dolgozik az országban:

A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 983 szakember volt, a kutatásban 305-en vettek részt. A válaszadók 95%-a nő, és tízből hatan pályakezdők.

Aggasztó adat az is, miszerint közel felük pályaelhagyáson gondolkodik, sokan ugródeszkának tekintik ezt a munkát, amelynek alacsony a presztízse.

2011 óta a pszichológusok fokozatosan kikerültek a pedagógiai szakszolgálatok alól, így sokszor nehéz helyzetben dolgoznak iskolai alkalmazottként, gyakran saját eszközökre költve, megfelelő tér és szakmai háttér nélkül – nyilatkozta a szakpszichológus.

Az óvodákban főként magatartászavarok, az általános iskolákban ADHD és kortárs bántalmazás, a középiskolákban pedig teljesítményszorongás, depresszió, önsértés és testképzavarok jellemzők a gyerekekre.

Mint kiderült, a pszichológusok jelentős része találkozott már depresszióval (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%). Bár a szakma prevenciós feladatkörként tekint az iskolapszichológiára, a rendszer hiányosságai miatt sok esetben a legsúlyosabb problémák is náluk maradnak, ahelyett, hogy megfelelő ellátórendszerhez kerülnének.

A lap megkérdezte, hogy milyen esélyei vannak egy mentális problémával küzdő gyereknek arra, hogy segítséget kapjon. Borbáth Katalin elmondása szerint az ellátás jelenleg esetleges és túlterhelt. Ahol van iskolapszichológus és gyerekpszichiáter, ott is hosszú a várólista.

„Nehéz helyzet előtt állunk, ha egy gyereknek ma van öngyilkossági gondolata, és azt kell mondani neki, hogy majd két hónap múlva tudsz menni a pszichiáterhez”

- nyilatkozta.

Emellett az ország területein is eltérő az ellátás: a rendszer főváros- és megyeszékhely-központú, a kisebb településeken alig van ellátás, így a problémák ott súlyosbodnak. Bár az iskolapszichológusok felismerik a gondokat, a jogszabály csak 500 diák fölött ír elő félállású pszichológust az intézményekben, ami messze nem elegendő.

Hozzászólások

Túlélték a kényszerszünetet az Erasmus-kapcsolatok: így készülnek az egyetemek a program visszatérésére

A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.

A történelemtanárok sincsenek kellően felkészülve az ügynökakták feldolgozására a TTE elnöke szerint

Már az általános iskolásokkal is érdemes beszélni az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, ha kérdéseik vannak a témával kapcsolatban – erről is beszélt Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a Demokratának adott interjújában. A szakember szerint ugyanakkor a történelemtanárok nem feltétlenül vannak kellően felkészülve az állambiztonsági rendszer összetett történetének feldolgozására.