Az iskolapszichológusok közel fele a pályaelhagyáson gondolkodik

„Nehéz helyzet előtt állunk, ha egy gyereknek ma van öngyilkossági gondolata, és azt kell mondani neki, hogy majd két hónap múlva tudsz menni a pszichiáterhez.”

Nemrég jelent meg az UNICEF Magyarország felmérése az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, valamint a gyermekpszichológiai ellátórendszerről, amiből kiderült, hogy egyre több diák küzd súlyos mentális problémákkal, miközben az iskolapszichológusok túlterheltek, kevesen vannak, és sokan pályaelhagyást fontolgatnak.

A Népszava interjút készített a kutatás vezetőjével, Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológussal, aki elmondta, csak a kutatás kezdetekor derült ki, hogy senki sem tudja pontosan, hány óvoda- és iskolapszichológus dolgozik az országban:

A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 983 szakember volt, a kutatásban 305-en vettek részt. A válaszadók 95%-a nő, és tízből hatan pályakezdők.

Aggasztó adat az is, miszerint közel felük pályaelhagyáson gondolkodik, sokan ugródeszkának tekintik ezt a munkát, amelynek alacsony a presztízse.

2011 óta a pszichológusok fokozatosan kikerültek a pedagógiai szakszolgálatok alól, így sokszor nehéz helyzetben dolgoznak iskolai alkalmazottként, gyakran saját eszközökre költve, megfelelő tér és szakmai háttér nélkül – nyilatkozta a szakpszichológus.

Az óvodákban főként magatartászavarok, az általános iskolákban ADHD és kortárs bántalmazás, a középiskolákban pedig teljesítményszorongás, depresszió, önsértés és testképzavarok jellemzők a gyerekekre.

Mint kiderült, a pszichológusok jelentős része találkozott már depresszióval (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%). Bár a szakma prevenciós feladatkörként tekint az iskolapszichológiára, a rendszer hiányosságai miatt sok esetben a legsúlyosabb problémák is náluk maradnak, ahelyett, hogy megfelelő ellátórendszerhez kerülnének.

A lap megkérdezte, hogy milyen esélyei vannak egy mentális problémával küzdő gyereknek arra, hogy segítséget kapjon. Borbáth Katalin elmondása szerint az ellátás jelenleg esetleges és túlterhelt. Ahol van iskolapszichológus és gyerekpszichiáter, ott is hosszú a várólista.

„Nehéz helyzet előtt állunk, ha egy gyereknek ma van öngyilkossági gondolata, és azt kell mondani neki, hogy majd két hónap múlva tudsz menni a pszichiáterhez”

- nyilatkozta.

Emellett az ország területein is eltérő az ellátás: a rendszer főváros- és megyeszékhely-központú, a kisebb településeken alig van ellátás, így a problémák ott súlyosbodnak. Bár az iskolapszichológusok felismerik a gondokat, a jogszabály csak 500 diák fölött ír elő félállású pszichológust az intézményekben, ami messze nem elegendő.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.