„Nehéz helyzet előtt állunk, ha egy gyereknek ma van öngyilkossági gondolata, és azt kell mondani neki, hogy majd két hónap múlva tudsz menni a pszichiáterhez.”
Nemrég jelent meg az UNICEF Magyarország felmérése az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, valamint a gyermekpszichológiai ellátórendszerről, amiből kiderült, hogy egyre több diák küzd súlyos mentális problémákkal, miközben az iskolapszichológusok túlterheltek, kevesen vannak, és sokan pályaelhagyást fontolgatnak.
A Népszava interjút készített a kutatás vezetőjével, Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológussal, aki elmondta, csak a kutatás kezdetekor derült ki, hogy senki sem tudja pontosan, hány óvoda- és iskolapszichológus dolgozik az országban:
A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 983 szakember volt, a kutatásban 305-en vettek részt. A válaszadók 95%-a nő, és tízből hatan pályakezdők.
Aggasztó adat az is, miszerint közel felük pályaelhagyáson gondolkodik, sokan ugródeszkának tekintik ezt a munkát, amelynek alacsony a presztízse.
2011 óta a pszichológusok fokozatosan kikerültek a pedagógiai szakszolgálatok alól, így sokszor nehéz helyzetben dolgoznak iskolai alkalmazottként, gyakran saját eszközökre költve, megfelelő tér és szakmai háttér nélkül – nyilatkozta a szakpszichológus.
Az óvodákban főként magatartászavarok, az általános iskolákban ADHD és kortárs bántalmazás, a középiskolákban pedig teljesítményszorongás, depresszió, önsértés és testképzavarok jellemzők a gyerekekre.
Mint kiderült, a pszichológusok jelentős része találkozott már depresszióval (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%). Bár a szakma prevenciós feladatkörként tekint az iskolapszichológiára, a rendszer hiányosságai miatt sok esetben a legsúlyosabb problémák is náluk maradnak, ahelyett, hogy megfelelő ellátórendszerhez kerülnének.
A lap megkérdezte, hogy milyen esélyei vannak egy mentális problémával küzdő gyereknek arra, hogy segítséget kapjon. Borbáth Katalin elmondása szerint az ellátás jelenleg esetleges és túlterhelt. Ahol van iskolapszichológus és gyerekpszichiáter, ott is hosszú a várólista.
„Nehéz helyzet előtt állunk, ha egy gyereknek ma van öngyilkossági gondolata, és azt kell mondani neki, hogy majd két hónap múlva tudsz menni a pszichiáterhez”
- nyilatkozta.
Emellett az ország területein is eltérő az ellátás: a rendszer főváros- és megyeszékhely-központú, a kisebb településeken alig van ellátás, így a problémák ott súlyosbodnak. Bár az iskolapszichológusok felismerik a gondokat, a jogszabály csak 500 diák fölött ír elő félállású pszichológust az intézményekben, ami messze nem elegendő.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
