Az iskolapszichológusok közel fele a pályaelhagyáson gondolkodik

„Nehéz helyzet előtt állunk, ha egy gyereknek ma van öngyilkossági gondolata, és azt kell mondani neki, hogy majd két hónap múlva tudsz menni a pszichiáterhez.”

Nemrég jelent meg az UNICEF Magyarország felmérése az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, valamint a gyermekpszichológiai ellátórendszerről, amiből kiderült, hogy egyre több diák küzd súlyos mentális problémákkal, miközben az iskolapszichológusok túlterheltek, kevesen vannak, és sokan pályaelhagyást fontolgatnak.

A Népszava interjút készített a kutatás vezetőjével, Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológussal, aki elmondta, csak a kutatás kezdetekor derült ki, hogy senki sem tudja pontosan, hány óvoda- és iskolapszichológus dolgozik az országban:

A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 983 szakember volt, a kutatásban 305-en vettek részt. A válaszadók 95%-a nő, és tízből hatan pályakezdők.

Aggasztó adat az is, miszerint közel felük pályaelhagyáson gondolkodik, sokan ugródeszkának tekintik ezt a munkát, amelynek alacsony a presztízse.

2011 óta a pszichológusok fokozatosan kikerültek a pedagógiai szakszolgálatok alól, így sokszor nehéz helyzetben dolgoznak iskolai alkalmazottként, gyakran saját eszközökre költve, megfelelő tér és szakmai háttér nélkül – nyilatkozta a szakpszichológus.

Az óvodákban főként magatartászavarok, az általános iskolákban ADHD és kortárs bántalmazás, a középiskolákban pedig teljesítményszorongás, depresszió, önsértés és testképzavarok jellemzők a gyerekekre.

Mint kiderült, a pszichológusok jelentős része találkozott már depresszióval (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%). Bár a szakma prevenciós feladatkörként tekint az iskolapszichológiára, a rendszer hiányosságai miatt sok esetben a legsúlyosabb problémák is náluk maradnak, ahelyett, hogy megfelelő ellátórendszerhez kerülnének.

A lap megkérdezte, hogy milyen esélyei vannak egy mentális problémával küzdő gyereknek arra, hogy segítséget kapjon. Borbáth Katalin elmondása szerint az ellátás jelenleg esetleges és túlterhelt. Ahol van iskolapszichológus és gyerekpszichiáter, ott is hosszú a várólista.

„Nehéz helyzet előtt állunk, ha egy gyereknek ma van öngyilkossági gondolata, és azt kell mondani neki, hogy majd két hónap múlva tudsz menni a pszichiáterhez”

- nyilatkozta.

Emellett az ország területein is eltérő az ellátás: a rendszer főváros- és megyeszékhely-központú, a kisebb településeken alig van ellátás, így a problémák ott súlyosbodnak. Bár az iskolapszichológusok felismerik a gondokat, a jogszabály csak 500 diák fölött ír elő félállású pszichológust az intézményekben, ami messze nem elegendő.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.