Egyre több diák küzd súlyos mentális problémákkal, miközben az iskolapszichológusok túlterheltek, kevesen vannak, és sokan pályaelhagyást fontolgatnak.
„A diákok egyre súlyosabb mentális kihívásokkal küzdenek, az iskolapszichológusok azonban kevesen vannak, túlterheltek, nehéz munkakörülmények között dolgoznak és sokan a pályaelhagyást fontolgatják”
– hívja fel a figyelmet az UNICEF Magyarország friss kutatása.
A United Nations International Children's Emergency Fund (UNICEF) felmérését készített Magyarországon az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, valamint a gyermekpszichológiai ellátórendszerről.
Az előzetes kutatások szerint ugyanis világszerte minden hetedik 10–19 éves fiatal mentális zavarral küzd, Magyarországon pedig még rosszabb a helyzet: itt ötből egy gyereket érint a probléma.
A felmérésben megállapították, hogy
Ezeken felül gyakran keresik fel az intézményi pszichológust depressziót jelző panaszokkal (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%) – írják az UNICEF Magyarország oldalán.
A kutatás szerint azonban nemcsak a mentális egészség romlik, hanem komoly problémák vannak a rendszer működésével is. Ilyen például a szakemberhiány, a túlterheltség, a bizonytalan feladatmegosztás és a szakemberek közötti nehézkes együttműködés. Az is gond, hogy az intézménypszichológusok idejük nagy részét „tűzoltással” töltik, vagyis sürgős beavatkozásokkal foglalkoznak, és alig jut idejük a megelőzésre – mindössze 3,6%-uk mondta, hogy erre is van elég kapacitása.
A problémákon pedig az sem segít, hogy gyakori gondot okoz az eszköz- és szobahiány, illetve az általános túlterheltség: „a jogszabályok alapján 500 gyerekenként egy félállásban foglalkoztatott óvoda- vagy iskolapszichológus alkalmazandó.”
Mi lehetne a megoldás?
Az UNICEF Magyarország szerint a rendszer jobb működéséhez több szakemberre, megfelelő eszközökre és ingyenes képzésekre van szükség. A magas fluktuáció is problémát jelent: az alacsony fizetés, a mentális terhelés és a megbecsülés hiánya miatt a szakemberek közel fele két éven belül pályát váltana.
Gondot okoz az is, hogy a túlterhelt ellátórendszer miatt sokszor nincs hova irányítani a segítségre szoruló gyerekeket. Ezért szükség lenne egy átfogó kapacitásfelmérésre és a rendszer bővítésére.
Az UNICEF szerint fontos lenne, hogy az állam feltárja a gyerekek mentális problémáinak okait, és egy átfogó akciótervet dolgozzon ki a megelőzés és kezelés érdekében.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
