Óvodás koruk óta a sakktábla mellett – hogyan hangolható össze az élsport az iskolával?

A Karácsonyi testvérek neve nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi sakkéletben is ismert: mind a négyen élsport-szinten űzik a játékot. De hogyan lehet összeegyeztetni az iskolát, az edzéseket és a versenyeket, ha valaki már tizenévesen a világ élvonalába tartozik?

A legidősebb, 21 éves Gellért már a nemzetközi mester (IM) címet viseli, ezzel a felnőtt elit szint közelébe került, míg 19 éves húga, Kata, női FIDE-mester (WFM) címével országos és nemzetközi szinten is versenyképes. A 17 éves Luca és a 15 éves Bánk még hivatalos nemzetközi címmel nem rendelkezik, de korosztályukban ők is az élmezőnyben vannak.

Így kerültek kapcsolatba a sakkozással már alsósként bajnokságokat nyertek

„Én nagyon sokféle sportot próbáltam ki kiskoromban, de sakkozni sosem vittek el a szüleim. Hiszen miért pont a sakk tetszene egy négyéves gyereknek?” – mondta Gellért, és hozzátette, hogy apukáját nézve született meg az ötlet.

Kata hozzátette, hogy bátyja a korosztályához képest hamar kezdett el sakkozni, és sorra nyerte meg a versenyeket. „Hozta haza a kupákat és az ajándékokat, mi meg ámulva néztük, és a részesei szerettünk volna lenni.”

Apukájuk, Zoltán elmondta, hogy a gyerekek már óvodáskorukban annyira elmélyültek a játékban, annyira érdekesnek tartották, hogy „nem tudták abbahagyni.”

Gellért először nyolcévesen lett országos bajnok, majd meghívást kapott az ifjúsági válogatottba is. Kata nyolcévesen a fiúk között 100%-kal  nyerte meg első országos bajnokságát, később pedig több korosztályos EB-n képviselte Magyarországot, 2022-ben ezüstérmes lett Törökországban. Fél évig vezette a 2006-ban született lányok között a világranglistát. Mindketten tagjai voltak a magyar csapatnak a tavalyi Sakkolimpián, melyet Budapest rendezett.

Hogy néz ki az órarend?

Szilvia, a gyerekek édesanyja kiemelte, hogy a 15 éves Bánk esetében nagyon nehéz összeegyeztetni az iskolát az élsporttal.

Hét órájuk van minden nap. A suliban vannak délután háromig, hazaérnek négyre. Utána kezdődik a kétórás edzés, majd vacsorázik és fél nyolc, mire elkezd tanulni

– fejtette ki.

Bánk most kilencedikes, ami saját bevallása szerint eléggé nehéz, és lefekvésig szokott tanulni – vagyis fél tíz-tíz körül ér véget a napja.

Sokszor a hétvégéken sem a pihenésé a főszerep, hiszen minden vasárnap csapatbajnokságok vannak, vagy Bánk esetében nyelvórák és foci. Ha pedig valamilyen verseny miatt hiányzik a suliból, akkor a hétvégébe kell bepréselni a tananyagpótlást is. „Sokszor a szombat sem az a nap, amikor addig alszanak, ameddig szeretnének” – tette hozzá Szilvia.

Luca tizenkettedikes, az érettségi előtt áll; neki angolórákkal egészülnek ki az edzéssel és a sulival töltött napok. Kata jelenleg nem jár egyetemre – ő gimnázium után eldöntötte, hogy teljes erővel a sakkra szeretne koncentrálni. „Jóval több versenyem van, mint korábban, mert nem viszi el a fél napomat az iskola” – mondta.

Gellért már egyetemre jár, és legtöbb esetben online vannak az edzései, gyakran este 10-től éjfélig. Azt mondta, ez neki nem probléma, mert az egyetemen úgyis más ritmus szerint él.

A sakk sem különbözik a többi élsporttól: sok hiányzással jár

Bánk és Luca iskolája nagyon támogató – tanáraik szurkolnak nekik, és tekintettel vannak rájuk a pótlásoknál – Gellért és Kata általános iskolában több évig volt magántanuló, hogy az iskola miatt ne kelljen kompromisszumot hozniuk a sakkban. Anyukájuk szerint azonban nagy különbséget nem éreztek a sakktudásuk fejlődésében, így a gimnáziumot már mindketten a közoktatásban kezdték: „Kell az iskola, kell a közösség, és az általános műveltség, amit csak ott kapnak meg.”

Kata hozzátette, hogy eredetileg csak az első évben járt volna be a gimnáziumba, hogy megismerje a tanárait és az osztálytársait, de végül úgy alakult, hogy maradt és nem tért vissza egyéni tanrendre. „Meg szerettem volna élni a középiskolai éveimet” – mondta.

Gellért már azzal az elhatározással kezdte meg a gimnáziumot, hogy ő nem a sakkból szeretne majd megélni, hanem szeretne egy civil állást is, így nem merült fel benne, hogy újra magántanuló legyen.

 

������������ 25 ország 171 sakkozójának részvételével, a varázslatos természeti adottságokkal rendelkező délkelet-franciaországi...

Posted by Karácsonyi Gellért,Kata,Luca,Bánk sportolói oldala on Sunday, July 13, 2025

Nem mindenkinek a matek a kedvenc tárgya

Sokak szerint a matematika és a sakk nagyon szorosan összefügg. A Karácsonyi testvérek közül azonban nem mindenki mondaná a kedvencének. Bánk elmondása alapján nyelvekből és történelemből erős. Kata gimiben ugyan matekfaktos osztályba ment, de sokszor érezte úgy, hogy az neki túl sok, és inkább az irodalom és a történelem felé érdeklődött.

Luca nagyon szereti a matekot, nála működött a képlet:

Sosem kellett sokat készülnöm matekra, mindig is jól ment. A sakk pedig egyértelműen segítette a logikus gondolkodásomat

– mondta. Gellért Lucához hasonlóan nagyon szereti és nagyon ügyes is matekból, de ő nem ért egyet azzal, hogy aki jól sakkozik, az jó lesz matekból is.

Apukájuk egy kutatást idézett. A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékén dolgozó Dúró Zsuzsa 2009-ben publikálta A sakk mint nevelő-oktató eszköz című tanulmányát, amely megállapította, hogy a sakkozás jótékony hatással van az iskolai teljesítményre.

„Szerintem ez nálunk is így van, mert alapvetően jó tanulók a gyerekeink, átlag felettiek” – mondja Zoltán. Szilvia hozzáteszi, hogyha nem így lenne és bukdácsolnának az iskolában, akkor nem biztos, hogy hagyták volna őket élsport szinten sakkozni.

 

Palotás Zsuzsanna

A színfalak mögötti munka, amit a szülők végeznek

Hozni-vinni a gyerekeket, szervezni az utazásokat, szponzorokat keresni, e-mailekre válaszolni – az élsport nemcsak a gyerekektől, hanem a szülőktől is sokat követel.

„Praktikus volt, hogy mind a négyen ugyanazt a sportot szeretik, és nem négyfelé kellett őket vinni különböző edzésekre” – mondta Szilvia.

Zoltán kifejti, hogy visszatekintve nem tudja elképzelni, mi lett volna, ha egyik gyerek teniszezne, másik kosarazna, a harmadik és negyedik pedig megint valami mást sportolna. Ettől függetlenül viszont járatták úszni a gyerekeket, mert fontosnak tartották, hogy az egész napos iskolában és sakkedzéseken való ülés után fizikailag is elfáradjanak.

A sok munka ellenére mennyire különleges, hogy közösen csinálnak valamit, ez nemcsak összehozza őket, hanem valódi támaszai is tudnak lenni egymásnak: mikor valaki elveszít egy-egy partit, meg tudják érteni egymást, és ki tudják elemezni együtt a játékot.

Most először történik ilyen a világon

December 28-án rendezik meg a Karácsonyi Szimultán eseményt a Lurdy Rendezvényközpontban. A négy testvér a hétórás esemény alatt egyszerre 150 ellenfél ellen fog játszani. A szimultán lényege, hogy a sakkozók egyszerre több ellenféllel játszanak, miközben körbejárnak a táblák között, és minden játékosnak folyamatosan lépnie kell, amint a játékosok a táblához érnek.

„Többször adtunk már szimultánt” – meséli Gellért, és hozzáteszi, hogy a 20–25 ellenfél a megszokott, szóval ez most egy teljesen új kihívás lesz.

„Az is nehézség, hogy négyen, négyfajta stílusban játszanak, amit majd össze kell hangolni” – teszi hozzá Szilvia.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.