A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
A Bagázs Közhasznú Egyesület 15 éve küzd az oktatási és társadalmi hátrányok csökkentéséért két Pest megyei szegregátumban. Munkájukat az Edisonplatform szeptemberben az Edison Esélyteremtés Díjjal ismerte el – a díjat minden évben olyan kezdeményezésnek ítélik oda, amely reagál egy szélesebb társadalmi problémára és lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű közösségek tagjai számára is.
A Bagon és Dányban jelen lévő szervezet nem a hagyományos adományozásra épít, azt vallják, hogy a tartós változáshoz az egyszeri segítség helyett hosszú távú, bizalomra épülő kapcsolatokra és a helyi közösség megerősítésére van szükség, aminek fontos része az érintettek aktív bevonása. Olyan mentorálási rendszert alakítottak ki, amelyben a résztvevők saját maguk határozzák meg, miben szeretnének fejlődni, az egyesület ehhez biztosít támogatást és eszközöket.
Azt tapasztaljuk, hogy az adományozásra épülő működés könnyen egyenlőtlen, függőségi viszonyt alakíthat ki, ami hosszú távon megnehezítheti az önálló célok kitűzését és elérését
– mondta el az Eduline-nak Gebri Anna, a Bagázs kommunikációs vezetője.
Az államnak alapvető feladata lenne, hogy minden gyerek számára egyenlő esélyeket teremtsen és megfelelő támogatást nyújtson a nehéz helyzetben élő családoknak, mégis, ennek a munkának a jelentős része itthon ma a civilekre hárul.
A Bagázs becslése szerint Magyarországon mintegy 1400 romatelep található, ahol több százezer ember él közvilágítás, víz vagy csatornarendszer nélkül, ezek méretükben, demográfiai összetételükben és kihívásaikban is különböznek egymástól. A szervezet úgy látja, hogy a Bagon és Dányban alkalmazott módszertan más településeken, akár fővárosi környezetben is működhetne, ehhez viszont elengedhetetlen a helyi viszonyok ismerete, az adott közösség szükségleteihez való alkalmazkodás és a helyi szakemberekkel való együttműködés.
A mentorok és a helyi szakemberek munkájára építő programok költségesek, amelyek megfelelő anyagi háttér nélkül nem működtethetőek. Ezért is tölt be kulcsszerepet a közel 150 önkéntes a szervezet életében, akik évente négyezer foglalkozás lebonyolításában vesznek részt, a baba-mama csoportoktól kezdve a gyermek- és felnőttmentoráláson, tanulástámogatáson és közösségi programokon át a női csoportokig – a foglalkozások jellemzően heti vagy kétheti gyakorisággal zajlanak, és mindig a résztvevők élethelyzetéhez, szükségleteihez igazodnak.
Fontos, hogy az érintettek valódi partnerként vehessenek részt az őket érintő döntésekben. A Bagázs munkájának éppen az az ereje, hogy a családokat és az élethelyzetüket komplexen látja, és hosszú távon gondolkodik
– fogalmazott Gebri Anna.
A Bagázs a romatelepeken tartott foglalkozásokon túl rendszeresen szervez érzékenyítő, edukációs programokat a közoktatás intézményeiben és egyetemeken, de cégeknél is. Nemrég például készítettek egy installációt, amely a romatelepi élet nehézségeit mutatja be, és azt hivatott hangsúlyozni, hogy nem mindenki ugyanolyan esélyekkel indul az életben.
Hiszünk abban, hogy a fiataloknak meghatározó szerepük van egy nyitottabb, elfogadóbb társadalom kialakításában, ahol különböző társadalmi hátterű emberek kölcsönös megértésben tudnak együtt élni. Ezért a jövőben is szeretnénk minél több oktatási intézménybe eljutni
– mondta az egyesület kommunikációs vezetője.
Az egyik szülő beszámolója szerint az óvodás kisgyereke egyre bátrabban kezdett játszani a társaival, barátokat szerzett, és otthon is többször kezdeményezett beszélgetést az egyesület mentorprogramjának hatására. A Bagázs rendszeresen kap hasonló visszajelzéseket, ezek főleg a gyerekek önállóságának, türelmének, szókincsének vagy számolási készségeinek fejlődését emelik ki. Gebri Anna szerint a személyes visszacsatolások mellett a szakmai elismerések – például az Edison-díj – is ugyanolyan fontosak.
A civilek folyamatosan küzdenek a láthatóságért, hiszen adományok eléréséhez az embereknek ismerniük kell minket. Ahhoz, hogy bízzanak is bennünk, látniuk kell a szakmai elismerést. Na és persze jó tudni időről időre, hogy jó irányba haladunk
– mondta.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Az egyébként matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás Lászlót az Észak-Budapesti Tankerületi Központot vezette volna.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
