A civil szervezetek iskolai jelenlétét 2021-ben korlátozta jelentősen az Orbán-kormány. Az akkor elfogadott törvénymódosítás szerint az iskola saját pedagógusain és egészségügyi szakemberein, valamint az intézménnyel együttműködő állami szerveken kívül más személy vagy szervezet csak nyilvántartásba vétel után tarthatott volna többek között szexuális felvilágosítással, drogprevencióval, internetbiztonsággal, illetve testi és lelki egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozásokat. A szükséges nyilvántartási rendszer azonban évekig nem állt fel: még 2025-ben is csak ekkor jelölték ki az annak vezetéséért felelős szervet, így a civil szervezetek ezekről a területekről a gyakorlatban nagyrészt kiszorultak az iskolákból.
A helyzet 2025-ben kezdett változni: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot jelölték ki a programok és a foglalkozásokat tartók nyilvántartásba vételére, a drogprevenció területén pedig ismét lehetővé tették civil szervezetek és külsős szakemberek bevonását, szigorú feltételek mellett. A civil szervezetek szélesebb körű visszatérésének kérdése azonban továbbra sem rendeződött teljesen.
A civilek iskolai szerepéről szólt a szeptember 3-án, az Amnesty International Magyarország szervezésében megtartott Szabad és nyitott tanévnyitó is. Az eseményen több olyan szervezet mutatta be pedagógusoknak és diákoknak a foglalkozásait, amelyek korábban rendszeresen jártak iskolákba többek között függőségprevenciós, szexedukációs, mentális egészséggel vagy éppen befogadással kapcsolatos programokkal.
A rendezvényen több civil szervezet képviselőjével beszélgettünk arról, mit jelentettek számukra a korlátozások, hogyan tudták folytatni a tevékenységüket az elmúlt időszakban, valamint mennyire látnak reális esélyt a változásra: