Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az írónő „ominózus” három könyvének egyike úgy került most le az ifjúsági irodalom polcairól, hogy egy olyan trilógia befejező része, amelyből az első kettő maradhatott a fiataloknak szánt olvasmányok között. Szerinte a mostani ügyet az indította el, amikor két hete Rétvári Bence felháborodott egy melegeket is tartalmazó ifjúsági képregényen. A Libri válaszából pedig az derül ki, minden könyvet egyedileg értékelnek a kiadók, mert a jogalkotó nem pontosította a pedofiltörvény értelmezését, hiába kérték.
Mint tegnap beszámoltunk róla, Papp Dóra kortárs regényíró három könyvét is az ifjúságiból a szórakoztató irodalom kategóriába tették át a Libri könyvesboltjaiban (azóta, mint az írónő felhívta rá a figyelmünket, már a Bookline-on is megjelent a módosítás) a pedofiltörvényre hivatkozva, mert a történetekben leszbikus szál is szerepel. Megkérdeztük a Libri-Bookline Zrt. sajtóosztályát a történtekről.
„A Libri Könyvesboltok a törvénymódosítás életbe lépése óta rendszeresen egyeztet a kiadókkal azon könyvek esetében, amik a meghatározás alapján törvénysértők lehetnek. A Libri nemrég a jogszabály kapcsán átfogó felmérést végzett a gyerekkönyvek között, a kérdéses címekről folyamatosan egyeztet a kiadókkal, önálló döntést egyik esetben sem hoz, mindig a kiadó javaslata szerint helyez ki a Libri a könyveket. Ennek oka, hogy a Libri tartalmi kérdésekben minden esetben a kiadótól kér iránymutatást. Papp Dóra könyvei esetében is együttműködött a Libri és a Ciceró Könyvstúdió, a kategória módosítására a kiadó tett javaslatot, amit a könyvkereskedő elfogadott” – írta válaszában a cég.
„A kiadó kapott egy levelet a Libritől, amelyben megkérték, hogy felsorolt címekről nyilatkozzon, megfelelnek-e a jogszabály idézett részének, benne, hogy tilos 18 éven aluliak számára a homoszexualitást népszerűsíteni és megjeleníteni. Azt mondták, hogy ha valamelyik cím vétkesnek bizonyul, akkor a célcsoportját, tematikáját módosítani kell és a biztonság kedvéért a fülszövegbe is beírhatjuk, hogy 18 éven felüleinek.
Ők segíteni akartak, nem a Librivel van itt gond, ők csak próbálják valahogy úgy átvariálni a könyveket, hogy ne büntessék meg őket ez alapján a törvény alapján”
– idézte fel az Eduline-nak Papp Dóra.
Az előállt helyzet azért is különös, mert a három könyvből kettő egy kétrészes történet, ám a harmadik egy trilógia része, melynek első két része maradt az ifjúsági könyvek között, mert azokban nincs „meleg szál”. Így, ha nem veszik le onnan az első két részt is, akkor előfordulhat, hogy a sorozat két része a könyvesbolt két, távolabbi pontján lesz kinn. „Az egyik nyolc éve az ifjúsági irodalom kategóriában van és ezek továbbra is ifjúsági könyvek, ha van törvény, ha nincs” – teszi hozzá az író.
Azt, hogy más könyvesboltokban, könyvtárakban is áthelyezik-e a műveket, egyelőre nem tudja. (A Líra korábban arra jutott jogászokkal, hogy kifüggesztették minden üzletük ajtajára, hogy „Ebben a könyvesboltban a hagyományostól eltérő tartalmú könyveket is árulunk”. Hogy ez elég lett volna-e most a Libritől is, nem tudni.) Arra a kérdésünkre, hogy tud-e olyan más szerzőről, aki hasonlóan járt, azt feleli: Rácz-Stefán Tibor könyvei már a felnőtt részlegen vannak, ő kifejezetten LMBT-főszereplős könyveket ír, azok már korábban átkerültek.

Pontosítás híján címenként értékelnek
Mint azt már korábban is jelezték, a könyvszakma pontosítást kért a kormánytól, mert nem érezték egyértelműnek, mik azok a könyvek, amelyek „öncélú szexualitást”, homoszexualitást, vagy a születési nemtől való eltérést jelenítenek meg, vagy népszerűsítenek. A kiadó válaszából úgy tűnik, sikertelenül.
„A Libri-Bookline Zrt. működését úgy alaktja, hogy az a mindenkori jogszabályoknak megfeleljen, ezért figyelembe veszi a gyerekkönyvek kapcsán életbe lépett jogszabálymódosításban előírtakat is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban, a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése – amelynek a Libri-Bookline Zrt. is tagja - a hatályba lépést követően pontosítást kért a jogszabályban foglaltakkal kapcsolatban, ugyanis egyes meghatározások nem voltak egyértelműek. A jogalkotó egyelőre nem adott visszajelzést, ezért a könyvkereskedők és kiadók minden kérdéses címet egyénileg értékelnek” – írta kérdéseinkre a cég sajtósa.
A törvény végrehajtási rendeletében egyébként egy olyan passzus is szerepel, hogy „Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”. Papp Dóra azonban kérdésünkre azt mondta, nem tud róla, hogy be is kellene zacskózni bármelyik könyvét és reméli is, hogy ilyenre nem kerül sor.
Ugyanakkor azt nehezményezi, hogy aki kifejezetten az ifjúsági részlegen keres olvasmányt, az már ezeket a műveit nem fogja megtalálni. „Én két éve dühös vagyok és tartok attól, mikor fogok előkerülni. Ez most megtörtént” – fogalmaz. Úgy látja: „káros ez a megfoghatatlan, értelmezhetetlen, logikátlan törvény, emiatt szenved a kiadó, a szerzők is, de leginkább az olvasók”. Arra a kérdésünkre, hogy nem számít-e épp emiatt az ügy miatt a könyve népszerűségének a növekedésére, azt feleli: ez is elképzelhető, de inkább azért jó, hogy erről szó van, mert el tudja mondani, ezek olyan ifjúsági könyvek, amik a visszajelzések alapján nem csak szórakoztatnak, de segítenek is is a tizenéveseknek.
6 és 16 éves egy kategóriában
„Nem gyerek- és nem is felnőtt-, hanem ifjúságikönyv-szerző vagyok. A kamaszkor átmeneti állapotában igyekszünk szerzőként a kamaszok segítségére sietni történetekkel, amikor az ébredező hormonokat és a káoszt próbálják átélni, nem pedig kézikönyvet írunk ahhoz, hogy hogyan legyél meleg”
– hangsúlyozza Papp. Elmondása alapján nem is kifejezetten LMBT-szereplős könyveket ír, csupán a saját fiatalkorából merített, hiszen középiskolás korában az osztályában az egyik legjobb barátja egy meleg srác volt, akit kiutáltak. „Miért ne írjam meg a valóságot?” – summázza.
„Ez prűd és álszent hozzáállás, hogy ha elfújtad a 18-ik születésnapi tortádon a gyertyát, akkor utána olvashatsz, amit akarsz” – fogalmaz arról, hogy problémásnak tartja, hogy a pedofiltörvény nem tesz különbséget a kis- és fiatalkorúak között ilyen téren, vagyis egy 6 és egy 16 évest azonos módon kezel. „Ha minden könyvet, ahol csak megfordul az egyik jelenetben egy LMBT-mellékszereplő, és ez is megjelenítés, le kell szedni, akkor az ifjúsági irodalom 80-90 százalékát el lehet pakolni a felnőtt részlegre” – teszi hozzá. (Ez a terület sem egyértelmű, a médiatartalmak kapcsán például a médiahatóság azt kommunikálta, csak azt kell külön kezelni, ahol a homoszexualitás a tartalom „központi eleme”, de ez nem jelenti, hogy a könyvekre is feltétlenül ezt kell alkalmazni.)

Az írónő szerint, ha azért most kerültek elő a könyvei, mert éppen veszik sorba a címeket, akkor célszerűbb lett volna, ha a kiadó egyben kapja meg az összes „problémás” címet. Ám ő inkább azt valószínűsíti, annak, hogy most vették elő a könyveit egy évekkel ezelőtt elfogadott jogszabály-módosítás miatt, annak az lehet az előzménye, hogy Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár nemrég felháborodott a Heartstopper című brit, melegeket is tartalmazó ifjúsági képregényen. Fontos különbség ugyanakkor szerinte, hogy ő magyar szerző,
ám úgy látja, a kormány ahelyett, hogy támogatná a hazai kortárs szerzőket, inkább beléjük köt.
„Vagy volt először Rétvári posztja és jött az alaposabb átvizsgálás a boltokon belül, hogy ne büntessék meg őket, vagy pedig valaki ezt kitalálta ott fönt és a Hearstopper-ügy csak a kezdeti provokáció volt” – fogalmaz. Hozzátéve: a harmadik lehetőség természetesen az, hogy teljesen véletlenül történt mindez pont most. Mindenesetre, ha esetleg valamilyen kormányzati ellenőrzési szándékról van tényleg szó, az a kampányidőszakra ráfordulva kevéssé lenne meglepő, elvégre a kormányoldal egyik kedvenc témájáról van szó.
(Kiemelt kép: Papp Dóra Facebook-oldala)
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).