HÖOK: A külföldi mobilitásban részt vevő magyar hallgatók aránya soha nem haladta meg a 1,5 százalékot

Csehországban ez az arány közel kétszer ekkora.

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke szerint felbecsülhetetlen károkat okozott, hogy a program évekre leállt - a Covid előtti, 2018-2019-es időszak volt az utolsó, amikor az Erasmust nem nehezítette vagy lehetetlenítette el valamilyen külső körülmény. Budai az InfoRádiónak adott interjút az Erasmus visszatérése kapcsán, amit az Infostart szemlézett.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a HÖOK már korábban figyelmeztetett: attól még, hogy a lehetőség adott, a program nem válik automatikusan mindenki számára hozzáférhetővé. Budai szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a külföldön teljesített tárgyak kreditjeit a magyar egyetemek nem minden esetben ismerik el, az Erasmuson részt vevő hallgatók így akár egy évet is csúszhatnak.

Akadályként említette, hogy a drágább országokban az ösztöndíj sokszor nem fedezi a megélhetés teljes költségét, és a nyelvtudás hiánya is visszatartó erő. Kiemelte, hogy Európán belül hatalmas különbségek vannak a megélhetésben, egy skandináv országban az ösztöndíj még az étkezésre sem biztos, hogy elég.

„Úgy gondolom itt átfogóbb gondolkozás kellene, mintsem hogy azt mondjuk, hogy megduplázzuk vagy triplázzuk az ösztöndíjakat” – hangsúlyozta a sajtófőnök.

Megugorhat a jelentkezők szám

Azoknak a magyar hallgatóknak az aránya, akik külföldi mobilitási programban vettek részt, soha nem haladta meg az 1,5 százalékot

– mondta el Budai, és megjegyezte: Csehországban hasonló lakosság- és hallgatói létszám mellett csaknem kétszer annyian vesznek részt külföldi mobilitási programokban.

A HÖOK arra számít, hogy a feltorlódás miatt hirtelen sokan akarnak majd élni a lehetőséggel, Budai szerint azonban, ha a kreditelismeréssel, az anyagi lehetőségekkel és a nyelvtudással kapcsolatos problémák nem változnak, akár a 2010-es évek szintjére is visszaeshet a külföldi mobilitásban részt vevő hallgatók száma.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.