HÖOK: Újra van Erasmus, de sok hallgató számára továbbra sem elérhető

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista számára elérhetővé válik az Erasmus program. Az elmúlt időszakban 21 modellváltó egyetemet érintettek az uniós korlátozások, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tájékoztatása szerint azonban ezek az intézmények már rendelkeznek érvényes Erasmus-mobilitási pályázattal a mostani tanévre.

A HÖOK a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében üdvözölte a program visszatérését, és azt írta, bíznak abban, hogy ezúttal több magyar hallgató vesz majd részt benne. Hangsúlyozták, hogy az Erasmus nem pusztán egy külföldön töltött félévet jelent, hanem olyan szakmai, nyelvi és személyes tapasztalatokat is adhat a hallgatóknak, amelyek hosszú távon meghatározhatják tanulmányaikat és későbbi lehetőségeiket.

Ugyanakkor egy ösztöndíjprogram attól még nem válik valóban hozzáférhetővé, hogy lehet jelentkezni rá

– tették hozzá.

A HÖOK szerint Magyarországon már jóval a koronavírus-járvány és az Erasmus körüli korlátozások előtt is nagyon kevés hallgató vett részt külföldi részképzésben: a szervezet közleménye szerint a 2017/2018-as tanévben a magyar hallgatók mindössze 1,5 százaléka tanult külföldön.

Az Erasmus sok hallgató számára a tanulmányok csúszását jelentheti

A szervezet szerint az egyik legfontosabb visszatartó erő a külföldön megszerzett kreditek elismerése, a hallgatók körében ugyanis általánossá vált az a vélekedés, hogy ha Erasmusra mennek, akkor emiatt akár egy évet is csúszhatnak a tanulmányaikkal.

A HÖOK által idézett Eurostudent VI. kutatás szerint a magyar hallgatók külföldön megszerzett kreditjeinek 69 százalékát egyáltalán nem fogadják el, egy részüket pedig csak szabadon választható kreditként számítják be. A szervezet szerint ennek hátterében sok esetben az az oktatói vagy intézetvezetői hozzáállás áll, hogy mivel a hallgató nem az adott oktató órájára járt, nem az ő vizsgáját teljesítette és nem az általa előírt tananyagból készült fel, a külföldön megszerzett kreditet sem fogadják el.

Mindez a HÖOK szerint jelentős visszatartó erőt jelenthet, hiszen a hallgatóknak úgy kellene dönteniük egy külföldi félévről, hogy közben azzal is számolniuk kell: az Erasmus miatt akár egy évet is csúszhatnak a tanulmányaikkal, hacsak nem sikerül előzetesen megállapodniuk az érintett tantárgyak felelőseivel.

A nyelvtudás alapjait már a közoktatásban meg kell teremteni

A HÖOK a második jelentős akadályként a nyelvtudást emelte ki, szerintük ugyanis egy külföldi félévhez önmagában nem elegendő a motiváció, hanem használható nyelvtudásra és megfelelő magabiztosságra is szükség van.

A szervezet szerint ezeket azonban nem közvetlenül az Erasmusra történő jelentkezés előtt lehet megszerezni, ezért ha azt szeretnénk, hogy több magyar hallgató vegyen részt Erasmus- és más mobilitási programokban, annak alapjait már a közoktatásban meg kell teremteni.

Álláspontjuk szerint a nyelvoktatásnak nem pusztán az érettségire, a nyelvvizsgára vagy az iskolai dolgozatokra kellene felkészítenie a diákokat, hanem arra is, hogy később egy másik országban, idegen nyelvi és kulturális környezetben is magabiztosan boldoguljanak.

Az ösztöndíj egy drágább városban akár a szállásra sem elég

A harmadik akadályt az anyagi lehetőségek jelentik: a HÖOK szerint bár az Erasmus-ösztöndíj fontos segítség, az összeg a legtöbb esetben önmagában nem fedezi egy külföldi félév tényleges költségeit. Mint ahogyan arra rámutattak, egy drágább egyetemi városban az ösztöndíj akár a szállás teljes költségére sem elegendő, a fennmaradó összeget pedig nem minden hallgató tudja saját forrásból előteremteni, még akkor sem, ha a tanulmányai mellett dolgozik.

A HÖOK ezért úgy látja, hogy bár fontos előrelépés az Erasmus visszatérése, önmagában az, hogy ismét lehet jelentkezni a programra, nem oldja meg azokat a problémákat, amelyek eddig is sok hallgatót visszatartottak a külföldi részképzéstől.

Olyan mobilitásra van szükség, ahol a hallgató tudja, hogy a külföldön megszerzett kreditjeit elismerik, és ahol az ösztöndíj nem csak papíron jelent támogatást

– zárták közleményüket.

Nem jön ki a matek: nagyságrendekkel kevesebben utaztak a 10 milliárdos Pannónia-ösztöndíjjal, mint Erasmussal

„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz. Cikkünket frissítettük.