A megélhetésre sem elég: havi 20-30 ezer forintos ösztöndíjból kell boldogulniuk az egyetemistáknak – emelést sürget a HÖOK

A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.

Hiába ér el valaki kiemelkedő tanulmányi eredményt az egyetemen, az ezért járó ösztöndíj önmagában messze nem feltétlenül elég arra, hogy fedezze a megélhetését – erre hívta fel a figyelmet friss Facebook-bejegyzésében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

A szervezet egy 4,7-es tanulmányi átlaggal rendelkező hallgató példáján keresztül mutatta be a problémát: egy ilyen eredményért járó havi 20–30 ezer forintos ösztöndíj mellett is szükség lehet munkavállalásra, ha a hallgatónak saját magának kell előteremtenie a megélhetéséhez szükséges pénzt.

A HÖOK szerint ebből könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben a munka már a tanulmányok rovására megy. Ha emiatt romlik a hallgató átlaga, végül akár az ösztöndíjat is elveszítheti.

Ez nem egyéni kudarc. Ez egy rosszul működő rendszer következménye

– fogalmazott a szervezet.

Az albérlet önmagában havi 200 ezer forintba is kerülhet

A hallgatók kiadásainak egyik legnagyobb részét a lakhatás jelentheti. A HÖOK szerint nincs elegendő kollégiumi férőhely, így nem mindenki számára elérhető a támogatott vagy kedvezőbb árú lakhatás. Akik nem jutnak be kollégiumba, azoknak sok esetben az albérlet marad, amely az egyetemvárosokban akár havi 200 ezer forintos kiadást is jelenthet.

Ehhez képest a hallgatói támogatások alapját jelentő hallgatói normatíva összege a HÖOK közlése szerint 2007 óta mindössze 40 százalékkal nőtt: az évi 119 ezer forintról 166 600 forintra emelkedett.

A szervezet ezért azt szeretné, hogy ne csak egyszeri emelés történjen, hanem a normatíva összege a jövőben az inflációt is kövesse.

Sok egyetemista legalább félállásban dolgozik

A HÖOK szerint a jelenlegi helyzet egyik következménye, hogy az egyetemisták jelentős része a tanulmányai mellett rendszeresen munkát vállal. A szervezet azt írja, a hallgatók több mint fele, a mesterszakosoknak pedig több mint kétharmada folyamatosan, legalább félállásban dolgozik.

A problémát szerintük nem önmagában az jelenti, ha egy egyetemista dolgozik, hiszen a munkavállalás szakmai tapasztalatot, kapcsolatokat és később a munkaerőpiacon is hasznosítható tudást adhat.

Más azonban a helyzet akkor, ha valaki nem szakmai fejlődés vagy tapasztalatszerzés miatt vállal munkát, hanem azért, mert másképpen nem tudja fedezni az alapvető kiadásait.

Mint írták, mindez időt vehet el a tanulástól, de más, az egyetemi évek alatt fontos lehetőségektől is. A szervezet többek között a konferenciákon való részvételt, a nyelvtanulást és a szakmai tapasztalatszerzést említette.

A hallgatóknak nem túlélniük kell az egyetemet. Lehetőséget kell kapniuk arra, hogy kihozzák magukból a legtöbbet

– zárta bejegyzését a HÖOK. A szervezet ezért érdemi ösztöndíjemelést, valamint inflációkövető normatívaemelést sürget, hogy a hallgatói támogatások a megélhetési költségek emelkedésével párhuzamosan is megőrizzék az értéküket.

Heti 2-3 nap home office-t vár el a legtöbb egyetemista az első munkahelyétől

A hibrid munkavégzés lett az egyik legfontosabb szempont a pályakezdők körében, alig vannak, akik egész nap irodából dolgoznának – derül ki egy friss, egyetemisták körében készült felmérésből. A kutatás szerint a diákok többsége már tanulmányai mellett is dolgozik, és első munkahelyén elsősorban a rugalmasságot keresi.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.