Második hete tüntetnek iskolafoglalásokkal a középiskolás diákok, akik több pénzt, felújított épületeket és tisztességes körülményeket követelnek. A megmozdulások egyre erőszakosabbá kezdenek válni, Sébastien Lecornu miniszterelnök válságtanácsot hívott össze.
Egyetemi karok is csatlakoztak csütörtökön Franciaországban a középiskolások tiltakozó mozgalmához, amely egyre erőszakosabbá kezd válni – írja az MTI.
A diákok elsősorban a túlzsúfolt osztályok, a tanár- és egyéb munkaerőhiány, valamint a túlterheltség miatt tiltakoznak, az egyik transzparensen mindössze ennyi állt:
„Reggel 8-tól este 6-ig. Több óránk van, mint amennyit alszunk.”
A középiskolások tiltakozó mozgalma szeptember 21-én kezdődött a Párizshoz közeli Créteil Saint-Exupéry Gimnáziumában. Az akciók immár második hete tartanak, és azóta az ország más részeire is átterjedtek. Laurent Nunez belügyminiszter csütörtök este közölte, országszerte már mintegy 900 megmozdulást vagy blokádot számoltak.
A diáktüntetések több helyen erőszakossá váltak, ezért országszerte nagyjából 400 iskola maradt zárva pénteken – közölte a Reuters. Az MTI által idézett helyszíni beszámolók szerint maszkot viselő fiatalok kukákat gyújtottak fel, petárdáztak, buszmegállókat rongáltak meg, Marseille-ben pedig benzinnel öntöttek le egy igazgatót és a helyettesét.
Eddig mintegy 2000 rendbontót vettek őrizetbe, a csütörtöki összetűzésekben pedig 300 rendőr és csendőr sérült meg. Sébastien Lecornu az erőszakba torkolló megmozdulások miatt válságtanácsot hívott össze.
A tiltakozás az egyetemekre is átterjedt, ahol azonban jóval békésebb a hangulat. A hallgatói szövetség szerint csütörtökön harminc egyetemi campust zártak le a tüntetők országszerte, megakadályozva a bejutást az intézményekbe. A szakszervezet jelezte, hogy az egyetemek távoktatásra állíthatják át az órákat.
A hírszerző szolgálatok arról tájékoztatták a kormányt, hogy a tüntetési hullám mögött a radikális baloldal politikusai, köztük az Engedetlen Franciaország (LFI) tagjai állnak. Manuel Bompard, az LFI egyik vezetője ezt visszautasította, és felszólította a kormányt, hogy „ne süllyedjen összeesküvés-elméletekbe és a középiskolások infantilizálásába”.
Túlzsúfolt, akár 35 fős osztályok, tanárhiány és reggel nyolctól este hatig tartó iskolai napok miatt tiltakoznak a középiskolások Franciaországban. Kedden mintegy 400 iskolában voltak blokádok vagy más tiltakozó akciók, amelyek több városban összecsapásokba torkolltak. A rendőrség több mint 400 embert állított elő, többségük fiatalkorú volt.
Mekkora az esélye, hogy a diákot felveszik a kiszemelt középiskola adott tagozatára? Mire lehet számítani a középiskolai felvételi szóbelijén, vagy éppenséggel hogyan lehet megnézni, hogy egy középiskolába hány ponttal lehetett bekerülni az előző években? Az a szülő, akinek a gyereke a középiskolai felvételi előtt áll, biztosan találkozott már a Sulinavigátorral, melynek keretében 25-26 láthatatlan önkéntes a saját szabadidejében segít eligazodni ebben az információs útvesztőben.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A nevelést-oktatást segítők mellett a technikai dolgozók fizetése is emelkedik. Az állami egyetemek oktatóinak béremelésére 10 milliárd forintot különítenek el.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
