Túlzsúfolt, akár 35 fős osztályok, tanárhiány és reggel nyolctól este hatig tartó iskolai napok miatt tiltakoznak a középiskolások Franciaországban. Kedden mintegy 400 iskolában voltak blokádok vagy más tiltakozó akciók, amelyek több városban összecsapásokba torkolltak. A rendőrség több mint 400 embert állított elő, többségük fiatalkorú volt.
A francia oktatási minisztérium adatai szerint az ország mintegy 3700 középiskolájából 400-at érintettek a keddi megmozdulások vagy fennakadások. A tiltakozások egy héttel korábban Párizsban kezdődtek, azóta azonban az ország más részeire is átterjedtek – írja a Guardian.
A diákok elsősorban a túlzsúfolt osztályok, a tanár- és egyéb munkaerőhiány, valamint a túlterheltség miatt tiltakoznak. A párizsi Lamartine középiskolánál például az egyik transzparensen mindössze ennyi állt: „Reggel 8-tól este 6-ig. Több óránk van, mint amennyit alszunk.”
Ryad Rani, a francia középiskolásokat képviselő Union Syndicale Lycéenne elnöke szerint általános forráshiánnyal küzdenek az iskolák. A Guardiannek arról beszélt, hogy vannak 32-35 fős osztályok, miközben tanárokból és más iskolai dolgozókból sincs elegendő.
A diákszervezet országos iskolablokádra szólította fel a középiskolásokat, ugyanakkor arra kérte őket, hogy békésen tiltakozzanak.
https://www.youtube.com/watch?v=Z_EDm6wQgGY
A diákok problémáit a legnagyobb francia pedagógus-szakszervezet is valósnak tartja. Caroline Chevé, a Fédération Syndicale Unitaire (FSU) főtitkára a párizsi tüntetésen azt mondta, megérti a középiskolások elégedetlenségét. Úgy fogalmazott:
Ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek, mint mi. Túlzsúfolt osztályokban tanulnak. Néha nincs elég tanáruk a munkaerőhiány miatt. Ugyanazt a valóságot látják, mint mi, és dühösek
A diákok az oktatási egyenlőtlenségek ellen is tiltakoznak. A Párizs melletti Seine-Saint-Denis-ben több száz középiskolás demonstrációjához Bally Bagayoko polgármester is csatlakozott. Szerinte a tiltakozások „teljesen jogosak”, és az alacsonyabb jövedelmű térségek iskolái kevesebb forráshoz jutnak, mint a tehetősebb környékeken működő intézmények.
A demonstrációk ugyanakkor több francia városban erőszakba torkolltak. Lille-ben kukákat gyújtottak fel, palackokkal és térkövekkel dobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. Bordeaux-ban, Rennes-ben, Nantes-ban és Marseille-ben is voltak összecsapások.
Laurent Nuñez belügyminiszter szerint országszerte 440 embert állítottak elő, többségük fiatalkorú volt. Az összecsapásokban 48 rendőr sérült meg.
A belügyminiszter szerint semmi nem indokolja, hogy valaki eltakart arccal, dobálásra alkalmas tárgyakkal jelenjen meg az iskoláknál, majd a rendőrök beavatkozására várva támadjon rájuk.
Sébastien Lecornu miniszterelnök szintén elítélte az erőszakot. Szerinte a petárdázás, a gyújtogatás és az iskolák környékén történt erőszak nem igazolható, a tiltakozások további eszkalációja pedig „felelőtlenség” lenne.
A diákszakszervezet ezzel szemben a rendőri fellépést bírálta. Rani szerint elfogadhatatlan, hogy a 15-18 éves diákok tiltakozására rohamrendőrök bevetésével reagáljanak. Állítása szerint volt, ahol tanárok és más iskolai dolgozók álltak a diákok elé, hogy megvédjék őket a rendőröktől.
A középiskolások akciói egy jóval nagyobb országos tiltakozási hullámmal estek egybe. A francia szakszervezetek kedden a kormány költségvetési tervei, a közszolgáltatásokat érintő tervezett megszorítások és a közalkalmazottak romló vásárlóereje miatt hirdettek sztrájkot. A munkabeszüntetéshez tanárok, egészségügyi dolgozók, tűzoltók és más közalkalmazottak is csatlakoztak.
A tiltakozások egyik központi kérdése a közalkalmazotti bérek helyzete. A fizetések kiszámításának alapjául szolgáló index értékét az elmúlt években csak kétszer emelték: 2022-ben 3,5, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal, miközben az infláció ennél jóval nagyobb mértékben emelkedett. A szakszervezetek ezért arra figyelmeztetnek, hogy a közalkalmazottak vásárlóereje jelentősen csökkent.
Hány pedagógus hiányzik valójában a magyar köznevelésből? A Pedagógusok Szakszervezete szerint erre nem lehet pusztán a betöltetlen álláshelyek számából válaszolni. A statisztikák értelmezésekor figyelembe kellene venni többek között a visszafoglalkoztatott nyugdíjasokat és a túlórákkal lefedett álláshelyeket is. Közben más szakemberekből, például iskolapszichológusokból is komoly hiány van.
Lannert Judit egy KritikAI gondolkodás feliratú pólóban, és egy Luther Márton-idézettel („Itt állok, másként nem tehetek”) lépett színpadra. Ahogy fogalmazott: "Szeretnék a magyar állam nevében bocsánatot kérni azoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát."
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A kerettantervek és az óraszámok felülvizsgálata, a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentése és az életközelibb oktatás is szóba került a dabasi találkozón.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bruttó 373 200 forint az egyetemi tanársegédek és adjunktusok alapilletménye a Zeneakadémián, amit novemberig 15 százalékos illetmény egészít ki.
Miután a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egyik igazgatóhelyettese egy kommentben „véresszájú komcsinak” nevezte egy helyi egyesület elnökét, nyílt levélben és panaszban is kifogásolták a kijelentését. A pedagógust előbb írásban figyelmeztették, majd visszavonták igazgatóhelyettesi megbízását.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.
