Még mindig rengeteg tanárt keresnek az iskolák, matematikából a legnagyobb a hiány
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Hány pedagógus hiányzik valójában a magyar köznevelésből? A Pedagógusok Szakszervezete szerint erre nem lehet pusztán a betöltetlen álláshelyek számából válaszolni. A statisztikák értelmezésekor figyelembe kellene venni többek között a visszafoglalkoztatott nyugdíjasokat és a túlórákkal lefedett álláshelyeket is. Közben más szakemberekből, például iskolapszichológusokból is komoly hiány van.
Nem mindegy, mit nevezünk pedagógushiánynak – többek között erről beszélt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szeptember elsején tartott sajtótájékoztatóján.
A szakszervezet szerint a pedagógushiány nagyságát nem lehet egyszerűen abból megállapítani, hogy hány betöltetlen álláshely van az óvodákban és az iskolákban. A rendszer ugyanis több módon is képes úgy működni, hogy közben a statisztikákból nem feltétlenül látszik, valójában hány teljes állású szakemberre lenne szükség.
Az egyik ilyen probléma a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása. A PSZ szerint mintegy tízezer nyugdíjas dolgozik ismét az oktatásban. Ők ugyan betöltik az adott feladatokat, de a szakszervezet szerint kérdés, hogyan kell figyelembe venni őket akkor, amikor arról beszélünk, van-e elegendő pedagógus a rendszerben. Hangsúlyozták, hogy:
Nem tudjuk, hogy a túlórákkal mennyi álláshelyet takarnak el az oktatási intézmények.
Vagyis attól, hogy az órákat végül megtartják, még nem biztos, hogy az adott intézményben elegendő pedagógus dolgozik. Ha a hiányzó kollégák óráit a már ott dolgozó tanárok között osztják szét, az a betöltetlen státuszok számában nem feltétlenül mutatja meg a szakemberhiány valódi mértékét.
A PSZ szerint ugyanezért az óvodai létszámadatokat is körültekintően kell értelmezni. A pedagógushiány ugyanis nem kizárólag azt jelenti, hogy egy álláshely teljesen betöltetlen. Az is szakemberhiányra utalhat, ha egy intézmény a szükségesnél kevesebb dolgozóval, átszervezésekkel vagy a meglévő munkatársak nagyobb terhelésével kénytelen megoldani a feladatait.
Ez azért is fontos, mert a pedagógushiányról szóló vitákban rendszeresen előkerül a demográfiai változás: ha egyre kevesebb gyerek jár az intézményekbe, akkor kevesebb pedagógusra is van szükség. A PSZ szerint azonban ennél jóval összetettebb a helyzet. A csökkenő gyereklétszámból önmagában nem következik, hogy ugyanolyan arányban csökkenhet az oktatásban dolgozó szakemberek száma is.
Ráadásul nemcsak tanárokra és óvodapedagógusokra van szükség az intézmények megfelelő működéséhez. A PSZ az iskolapszichológusok helyzetét is példaként említette.
A sajtótájékoztatón egy szlovákiai konferencián elhangzott szakmai álláspontra hivatkozva arról beszéltek, hogy ideális esetben 40 gyerekre kellene jutnia egy iskolapszichológusnak. Ehhez képest Magyarországon a szabályozás szerint ezer tanulónként biztosítanak egy teljes állású iskolapszichológust.
A két szám közötti különbség jól mutatja, miért nem lehet kizárólag a gyerekek és a pedagógusok összlétszámának összevetésével eldönteni, megfelelő-e egy intézmény szakember-ellátottsága.
Ha ugyanis kisebb pedagógusterhelést, több egyéni fejlesztést, megfelelő pszichológiai segítséget és a gyerekek szükségleteihez jobban igazodó oktatást szeretnének, ahhoz akkor is szakemberekre van szükség, ha közben demográfiai okokból csökken a tanulók száma.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
November 12-én debütált A császárné című Netflix-sorozat harmadik, egyben befejező évada, amelyben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap hazánk történelmének egyik legmeghatározóbb érája. Gróf Andrássy Gyula mellett olyan jelentős személyiséget is megismerhetünk, akiről a tankönyvekben jóval kevesebb szó esik: Ferenczy Idát, Erzsébet királyné magyar felolvasónőjét és legközelebbi bizalmasát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Eggyel kevesebb tanítási nap lesz az idei tanévben.
A parlament oktatási bizottságának elnöke szerint a NOKS-és technikai dolgozók nélkül nem működne az oktatási rendszer, mégis a bérük alig emelkedett, és a munkakörülményeik sem javultak az elmúlt húsz évben.
Négy orvosképző kar a top10-ben, de a HVG legjobb egyetemi karok listáját 2027-ben egy természettudományos kar vezeti
A pályázóknak vállalniuk kell, hogy a diploma megszerzése után legalább az ösztöndíj folyósítási idejének kétszereséig pedagógusként dolgoznak.
Sipos Kitti Lídia két éve felmondta a Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának működését több mint 25 éve biztosító művészeti iskolával kötött együttműködést.
Magyar fiatalok is csatlakoztak a november 20-i nemzetközi diáktüntetéshez, amelyet Európa 25 országában hirdettek meg.
A 2027-es költségvetési tervezetben először jelenik meg önálló, 8 milliárd forintos keret a felnőttkori tanulási programok támogatására – derült ki Rápli Róbert, a TISZA országgyűlési képviselőjének parlamenti felszólalásából.
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
A pályázóknak vállalniuk kell, hogy a diploma megszerzése után legalább az ösztöndíj folyósítási idejének kétszereséig pedagógusként dolgoznak.
A Klebelsberg Központ arra hivatkozott, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala veszélyeztethetné a jövőbeni pályázati eljárások megfelelő lefolytatását.