Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Egyeztetés kezdődött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának helyszínéről és a félbemaradt beruházás jövőjéről – írja a Józsefváros Újság. A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) által kezdeményezett kerekasztal-beszélgetésen ezúttal az állam, az egyetem, az önkormányzat, a szakmai szervezetek és a helyi civilek képviselői is részt vettek.
A Pázmányt Becker Pál fejlesztési főigazgató és Molnár László projektigazgató képviselte, de jelen voltak az illetékes minisztériumok, a Magyar Nemzeti Múzeum és Józsefváros önkormányzatának képviselői is. A szakmai szervezetek mellett az ELTE és az Andrássy Egyetem is részt vett az egyeztetésen.
Márkus Ferenc, a CaPE elnöke a lapnak azt mondta, a résztvevők „előremutató kerekasztal-beszélgetést” folytattak, az álláspontok pedig közeledni látszanak. Konkrét megállapodásról egyelőre nincs szó, a tárgyalásokat azonban folytatják.
Egy kérdésben már most egyetértés alakult ki: valamit kezdeni kell a Magyar Rádió elbontott épületeinek helyén maradt területtel. A Józsefváros Újságnak nyilatkozó Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakértő szerint minden résztvevő számára világos, hogy a jelenlegi állapotot nem lehet fenntartani. A környéken élőknek jelenleg egy poros, sittes építési területtel kell együtt élniük.
A CaPE azt kezdeményezte, hogy október 23-ra, az 1956-os forradalom 70. évfordulójára legalább olyan állapotba hozzák a területet, hogy ott méltó módon lehessen megemlékezést tartani. Ehhez az egyetem és a minisztérium együttműködését is kérték.
Arról viszont még nincs döntés, mi kerüljön a lebontott rádiós épületek helyére, illetve milyen formában folytatódhat a Pázmány fejlesztése. Bátonyi Péter szerint az elmúlt években lényegében három elképzelés rajzolódott ki. Az egyik az eredetihez közel álló, intenzív egyetemi beépítés, a másik véglet szerint az egész területből parkot kellene kialakítani. A kettő között áll az a kompromisszumos elképzelés, amely kisebb beépítéssel és lényegesen több zöldterülettel számolna.
Bátonyi egy úgynevezett „Pázmány-tengely” kialakítását is elképzelhetőnek tartaná: ebben az esetben az egyetem használná a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületét, a Szentkirályi utcai bontások helyén pedig új épületek készülhetnének. Ezek kapcsolódnának a Pázmány már most is működő, Mikszáth tér környéki épületeihez.
Egy másik lehetőségként a szakértő Lipótmezőt, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007 óta üresen álló épületegyüttesét említette. Szerinte ezzel egyszerre lehetne megmenteni egy értékes műemléket és nagyobb zöldterületet kialakítani a sűrűn beépített Palotanegyedben.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
