PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A PSZ szerint az oktatás átalakításához nem elég egyes intézkedéseken változtatni, a rendszer működését érintő problémákhoz is hozzá kell nyúlni – erről beszéltek a szakszervezet képviselői tanévkezdő sajtótájékoztatójukon.

A szakszervezet szerint az egyik alapvető probléma, hogy az oktatásban továbbra sem rendezett az érdekegyeztetés jogi háttere, és nem működik az uniós elvárásoknak megfelelő háromoldalú egyeztetési rendszer sem. Bár van párbeszéd a kormány és a szakszervezetek között, ezt a PSZ nem tartja elégségesnek.

A szakszervezet képviselői arról beszéltek: vannak olyan jogszabálytervezetek, amelyeket közvetlenül megkapnak, másokat a kormány honlapjáról vagy más forrásokból kell megszerezniük. A benyújtott véleményeikről ugyanakkor később már egyeztetnek velük. Összességében ezért szerintük történt pozitív elmozdulás, az intézményesített érdekegyeztetés azonban továbbra sem állt helyre.

A gyermekvédelem területén ennél is rosszabbnak látják a helyzetet. A PSZ szerint többször jelezték, hogy a javítóintézetekben és a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók helyzetéről is tárgyalni szeretnének, érdemi egyeztetés azonban nem történt, megkereséseiket egyik minisztériumtól a másikhoz irányították.

https://www.facebook.com/100064832861599/videos/1089227110231167

Országos akcióba kezdtek a NOKS-dolgozók

Az egyik legsürgetőbb kérdésnek a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, vagyis NOKS-dolgozók és a technikai alkalmazottak bérrendezését tartják. A PSZ-en belül az érintettek mintegy másfél éve kezdtek szerveződni, és már országos tagozatuk is működik. Követelésük szerint azt szeretnék, ha fizetésük elérné a garantált bérminimum 150 százalékát.

A Tisza programjában 25 százalékos béremelés szerepelt. A szakszervezet szerint a NOKS-dolgozók jelenleg a garantált bérminimum 107 százalékát kapják, amelyhez további három százalékot adhat a munkáltató. A PSZ tagozatának tagjai most azt mondják: elfogadnák a 25 százalékos emelést, amennyiben azt már 2026. szeptember 1-jétől megkapják. A céljuk ugyanakkor változatlanul az, hogy a következő tanév kezdetére elérjék a garantált bérminimum 150 százalékát, hosszabb távon pedig saját bértáblát szeretnének.

A Lannert Judit által tett bejelentést ugyanakkor a dolgozók egyelőre nem tekintik garanciának a bérrendezésre. Nem állították le az érdekvédelmi akcióikat: országos aláírásgyűjtést indítottak a kétlépcsős béremelésért, és nyílt levél is született az ügyben.

A szakképzésben sem látják, hogy „minden rendben lenne”

A PSZ a szakképzést is felírta arra a „hiánylistára”, ahol szerintük továbbra sincs megfelelő intézményesített egyeztetési rendszer. A szakszervezet képviselői azt mondták, nyáron felháborodva olvasták az oktatási kormányzat értékelését arról, hogy a szakképzésben lényegében minden rendben van. „Mi ezt nem így gondoljuk” – fogalmaztak.

Szerintük nem az a szakképzési centrumok legnagyobb problémája, hogy jelenleg két vezető – főigazgató és kancellár – helyett a jövőben egy ember irányíthatja majd azokat. Sokkal nagyobb gondnak tartják, hogy nem készült olyan átfogó átvilágítás és hatástanulmány, amelyből kiderülne, pontosan min és miért kellene változtatni.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az új vezetőket ismét öt évre keresik. Szerintük ez sem arra utal, hogy a kormány alapjaiban újragondolta volna a szakképzés irányítását. Kérdésesnek tartják azt is, mennyire lehet valóban független a centrumvezetőkről szóló szavazás. Az új vezetőkről ugyanis azoknak az intézményeknek az igazgatói szavazhatnak, akiknek kinevezésében korábban maga a centrumvezetés is szerepet játszott.

A PSZ ezért azt javasolta, kerüljön bele a jogszabályba: az igazgatónak kötelező legyen úgy szavaznia, ahogyan az intézmény oktatói közössége döntött. A javaslatot nem fogadták el.

Az EGYMI-k tizede egyáltalán nem akadálymentesített

Három éve kezdeményezte a PSZ az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények, vagyis az EGYMI-k átvilágítását. Az ombudsmani vizsgálat azóta lezárult, az eredményeket pedig a szakszervezet szerint nehéz pozitívan értékelni.

„Katasztrofális állapotok vannak” – fogalmaztak. Az ismertetett adatok szerint az intézmények épületeinek 42 százaléka felújított, 43 százaléka részben felújított, 15 százaléka viszont felújításra szorul.

Az akadálymentesítés még ennél is súlyosabb problémákat mutat. Miközben ezekbe az intézményekbe többek között mozgásukban korlátozott, illetve enyhe, középsúlyos vagy súlyos fogyatékossággal élő gyerekek járnak, az EGYMI-knek mindössze 49 százaléka teljesen akadálymentesített. Tíz százalékukban pedig semmilyen akadálymentesítés nincs.

Az EGYMI-kben az egyéni fejlesztésre kellene, hogy a hangsúly kerüljön. Ehhez képest az EGYMI-k 16 százalékában semmilyen fejlesztő nevelés-oktatás nem folyik, 21 százalékukban pedig a szakértői véleményben előírt heti kötelező óraszámot nem biztosítják. De akkor miért vannak az EGYMI-k? Ezt nem értjük.

A jelentéshez intézkedési terv is készült, a PSZ most azt várja a kormánytól, hogy derüljön ki, ezt milyen ütemezéssel és hogyan kívánják végrehajtani. A szakszervezet gyógypedagógiai tagozata saját szakmai javaslatait is eljuttatta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, ezekre azonban a sajtótájékoztató szerint egyelőre nem érkezett érdemi válasz.

Van, ahol a gyerekek tisztába tételére sincs megfelelő helyiség – vizsgálta a gyógypedagógiai intézményeket az alapvető jogok biztosa

Szakemberhiány, elmaradó fejlesztő foglalkozások, korszerűtlen épületek és hiányos akadálymentesítés – több problémát is feltárt az alapvető jogok biztosa a magyarországi gyógypedagógiai intézmények vizsgálata során.

A tankerületi vezetők lecserélése önmagában nem változtatja meg a rendszert

A tankerületi rendszerrel kapcsolatban a PSZ alapvető strukturális problémákról beszélt. Szerintük attól, hogy új tankerületi vezetőket választanak, maga az oktatási rendszer még nem fog megváltozni. Totyik Tamás úgy fogalmazott:

A helyes irány az lett volna, ha egy önkormányzati szövetségek által fenntartói hálózatot hoztak volna létre, és a középirányító szervezet pedig a minisztérium alá tartozott volna. Tehát az, hogy a minisztérium hozza létre megint a tankerületeket, szembe megy az eredeti felállással. Tehát azzal, hogy vezetőváltás történik, azzal a rendszer alapvetően nem fog változni.

Az egyik legnagyobb problémának azt tartják, hogy továbbra sincs önálló költségvetésük az iskoláknak. Így az intézmények nem rendelkeznek szabadon például a saját bér- és működési keretükkel sem.

A PSZ információi szerint több polgármester is érdeklődött a tankerületi központoknál, hogy jelenleg mekkora összegből működtetik a településük iskoláit. Amikor meghallották az összeget, többen arra jutottak, hogy ilyen finanszírozási feltételekkel nem szeretnék visszavenni az intézményeket. Más lenne a helyzet a szakszervezet szerint, ha az önkormányzatok az egyházi intézményekéhez hasonló finanszírozást kapnának.

Nem nyilvános a tankerületek átvilágításáról készült jelentés

A PSZ azt is szeretné tudni, mi szerepel abban az átvilágításban, amely korábban a tankerületekről készült. „Kíváncsiak lennénk arra a jelentésre, ami elkészült a tankerületek átvilágításáról. Kiderülne az, hogy miért kellett a bérekből átcsoportosítani a működésre” – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A szakszervezet szerint az előző rendszerben az oktatási intézmények működését alulfinanszírozták, ezért a tankerületeknek a bérekre szánt összegekből is át kellett csoportosítaniuk például a rezsire.

Úgy látják, a probléma most sem feltétlenül szűnt meg. A tankerületek sok óraadót és megbízási szerződéssel foglalkoztatott tanárt alkalmaznak, akik jóval olcsóbbak, mint a teljes állású pedagógusok. A szakszervezet állítása szerint az így megspórolt pénz egy részét a működési kiadások fedezésére lehet átcsoportosítani.

Eddig főként azokban változott az oktatás, ami nem került pluszpénzbe

A PSZ szerint eddig főként azokban változott az oktatás, ami nem került pluszpénzbe. A szakszervezet szerint a pedagógusok optimizmussal várják az új tanévet, és több eddigi változást is pozitívan értékelnek. Ilyen az iskolák nagyobb mozgástere, a kompetenciamérések számának csökkentése, valamint a teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése.

Utóbbival kapcsolatban a szakszervezet úgy véli, az egyes pedagógusok rangsorolása helyett az intézmények egészének működését kellene értékelni. „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve” – fogalmaztak. A PSZ azt is kifogásolta, hogy a TÉR-ben olyan pluszfeladatokat, például osztálykirándulások vagy versenyek szervezését is jutalmazták, amelyeket szerintük inkább munkaként kellene megfizetni.

A szakszervezet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig elsősorban olyan változtatások történtek, amelyek nem igényeltek többletforrást. Közben több, pénzügyi forrást igénylő kérdés továbbra is nyitott: a PSZ szerint a pedagógusok egyelőre azt sem tudják, lesznek-e Erzsébet-táborok, illetve hogyan folytatódnak a diákolimpiák.

PSZ: „Szeretnénk tisztán látni: mikor és milyen bérrendezésre számíthatnak az intézményekben dolgozó NOKS- és technikai munkatársak?”

Nyílt levelet küldött Molnár János országgyűlési képviselőnek a PSZ, melyben arra voltak kíváncsi, mikor és hogyan jön a beígért béremelés.