Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken.
Hétfő este a Magyar Közlönyben kihirdették a köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását, amely visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogait. Ehhez kapcsolódik a kormányrendelet, amelynek fontos eleme a tankerületi igazgatók elé állított követelmények enyhítése – szemlézte a HVG.
A rendelet előzménye az a társadalmi egyeztetésre bocsátott, majd elfogadott jogszabálycsomag, amelynek célja az iskolák szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, valamint a pedagógusok, és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
A korábbi szabályozás szerint tankerületi igazgató az lehet, aki „felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, legalább ötéves vezetői gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy jogi szakvizsgával rendelkezik”. Az új módosítás eltörli az egyéb szakvizsgákat, csak a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tartja meg követelményként, fontos változás továbbá, hogy az ötéves vezetői tapasztalatot legalább két évre csökkentette.
A rendelet szerint a tankerületi igazgatók pozíciójára kötelező lesz kiírni a pályázatot, kinevezésük pedig határozott időre, legfeljebb öt évre szólhat. A pályázati felhívásban meg kell határozni a vezetői program tartalmát, valamint azokat a konkrét célokat és fejlesztési elképzeléseket is, amelyekre a munkáltató a pályázótól megoldást vár.
Lannert Judit korábban arról beszélt, hogy valamennyi jelenlegi tankerületi vezető megbízatása megszűnik, de a jelenlegi vezetők is újrapályázhatnak, döntés várhatóan október végére születik. A miniszter kiemelte, a kiválasztás során a szakmai szempontok lesznek meghatározók.
Két évvel meghosszabbították a lehetőséget, amely biztosítja, hogy a megfelelő végzettségű testnevelő tanár hiányában is meg legyenek tartva az órák.
„Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2026/2027. tanév kezdetéig alkalmazható az a személy, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik” – áll a rendeletben, amely a határidőt a 2028/2029-es tanév kezdetére tolta ki.
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
