Hétfő este a Magyar Közlönyben kihirdették a köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását, amely visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogait. Ehhez kapcsolódik a kormányrendelet, amelynek fontos eleme a tankerületi igazgatók elé állított követelmények enyhítése – szemlézte a HVG.
A rendelet előzménye az a társadalmi egyeztetésre bocsátott, majd elfogadott jogszabálycsomag, amelynek célja az iskolák szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, valamint a pedagógusok, és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
Változnak a kinevezés feltételei
A korábbi szabályozás szerint tankerületi igazgató az lehet, aki „felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, legalább ötéves vezetői gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy jogi szakvizsgával rendelkezik”. Az új módosítás eltörli az egyéb szakvizsgákat, csak a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tartja meg követelményként, fontos változás továbbá, hogy az ötéves vezetői tapasztalatot legalább két évre csökkentette.
A rendelet szerint a tankerületi igazgatók pozíciójára kötelező lesz kiírni a pályázatot, kinevezésük pedig határozott időre, legfeljebb öt évre szólhat. A pályázati felhívásban meg kell határozni a vezetői program tartalmát, valamint azokat a konkrét célokat és fejlesztési elképzeléseket is, amelyekre a munkáltató a pályázótól megoldást vár.
Lannert Judit korábban arról beszélt, hogy valamennyi jelenlegi tankerületi vezető megbízatása megszűnik, de a jelenlegi vezetők is újrapályázhatnak, döntés várhatóan október végére születik. A miniszter kiemelte, a kiválasztás során a szakmai szempontok lesznek meghatározók.
Nem csak a tesitanár tarthat tesiórát
Két évvel meghosszabbították a lehetőséget, amely biztosítja, hogy a megfelelő végzettségű testnevelő tanár hiányában is meg legyenek tartva az órák.
„Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2026/2027. tanév kezdetéig alkalmazható az a személy, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik” – áll a rendeletben, amely a határidőt a 2028/2029-es tanév kezdetére tolta ki.
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.