Van olyan tankerület, ahol 23 betöltetlen állás van egy héttel a tanévkezdés előtt
Még mindig több mint kétszáz pedagógust keresnek, pedig már csak napok vannak hátra szeptember 1-ig. Mutatjuk, melyik tankerületben van a legtöbb meghirdetett állás.
Még mindig több mint kétszáz pedagógust keresnek, pedig már csak napok vannak hátra szeptember 1-ig. Mutatjuk, melyik tankerületben van a legtöbb meghirdetett állás.
A gyermekközpontú szemlélet érvényesítése, a vezetési stílusra vonatkozó elképzelés és az iskolák innovációs törekvéseinek elősegítése – többek között ezekről is kell írniuk a vezetői programjukban azoknak, akik valamelyik tankerületi központ igazgatói posztját pályázzák meg.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter bejelentette, hogy elindult a pályázás a tankerületi igazgatói pozíciókra. A jelentkezőknek motivációs levelet és részletes szakmai programot kell benyújtaniuk, a határidő 2026. szeptember 20.
Petícióban követelik, hogy az állami iskolák igazgatóiról a jövőben a tantestületek dönthessenek. A kezdeményezés szerint a pedagógusok ismerik legjobban az intézmények mindennapi működését, ezért az ő véleményüknek kellene meghatározónak lennie a vezetők kiválasztásakor. A változtatástól nagyobb iskolai autonómiát, erősebb vezetői legitimitást és jobb tantestületi együttműködést várnak.
Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken.
Két korábbi eljárást időközben összevontak és vádemelési javaslattal lezártak, miközben egy újabb ügyben is nyomozás indult.
A szakszervezet szerint nem kellene merev feltételként előírni az ötéves vezetői tapasztalatot a tankerületi központok leendő vezetőinek. Azt is szeretnék, ha az érdekképviseleteket bevonnák a pályázatok véleményezésébe, és megismerhetnék a jelentkezőket, illetve pályázataik szakmai tartalmát.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Folyamatosan emelkedik a sajátos nevelési igényű és a tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek száma Magyarországon, miközben a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó szakemberek szerint a rendszer egyre nehezebben képes ellátni feladatát. A vizsgálatok és az adminisztráció háttérbe szorítja a fejlesztést, a szakemberhiány pedig az ellátás minőségét is veszélyezteti.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. Emellett valamennyi tankerületi igazgatói állást nyílt pályázaton hirdetik meg.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
Online véleménynyilvánító szavazást indít a Magyar Önkormányzatok Szövetsége: többek között arról kérdezik a lakosságot, hogy az általános és középiskolák maradjanak-e állami fenntartásban, vagy kerüljenek vissza az önkormányzatokhoz.
Átfogó, rendszerszintű változtatásokat sürget az idén felálló kormány számára a Pedagógusok Szakszervezete. A szakszervezet 50 pontos programcsomagja az oktatás teljes szerkezetét érinti: külön minisztériumot, decentralizációt, kisebb osztálylétszámokat, több pszichológust és valódi tankönyvválasztási szabadságot követel.
Nem lehet mindent rögtön megváltoztatni, de már azonnal intézkedésekkel is minőségi javulást lehetne elérni – figyelmeztetett a Civil Közoktatási Platform szakmai közössége, akik szerint egy hosszabb távú oktatási reformot alaposan elő kell készíteni.