A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek indoklása szerint a cél „a tankerületi fenntartású köznevelési intézmények szervezeti, szakmai autonómiájának növelése”, valamint „a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítása”.
Az egyik legfontosabb változás az iskolák belső működését érinti. A javaslat szerint ismét a nevelőtestület dönthetne az intézmény pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatról (SZMSZ), az éves munkatervről, valamint az iskola működését értékelő beszámolók elfogadásáról.
A módosítás indoklása szerint:
A módosítás helyreállítja a nevelőtestületnek az intézmény működésével kapcsolatos döntéshozatalhoz fűződő jogosultságait.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy több olyan kérdésben, amely jelenleg a fenntartó vagy az intézményvezetés hatáskörébe tartozik, ismét meghatározó szerepet kapnának a pedagógusok.
Ahogy korábban megígérte Lannert Judit, az intézményvezetői pályázatok rendszere is változni fog. A tervezet szerint az igazgatói pályázatok részét képező vezetői programot a nevelőtestület véleményezné, emellett a fenntartónak valamennyi pedagógus és nevelő-oktató munkát segítő dolgozó véleményét is ki kellene kérnie a kinevezés előtt.
A dokumentum szerint a nevelőtestület titkos szavazással alakítaná ki álláspontját a pályázó vezetői programjáról, amelyet az alkalmazotti közösség előtt is ismertetni kellene.
A kormány a tankerületi fenntartású intézmények vezetőinek munkáltatói jogköreit is bővítené. A javaslat alapján a kinevezésekkel, felmondásokkal, besorolásokkal és bérekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével lehetne meghozni, ugyanakkor a tankerületi vezető csak meghatározott esetekben tagadhatná meg ezt az egyetértést. Például akkor, ha a döntés jogszabályba ütközik vagy nincs rá költségvetési fedezet.
Az indoklás szerint ezzel az intézményvezetők mozgástere és felelőssége is növekedne.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A csomag talán legnagyobb figyelmet kiváltó eleme a pedagógusok sztrájkjogát érinti.
Az indoklás szerint:
A módosítás helyreállítja a nevelőtestületnek az intézmény működésével kapcsolatos döntéshozatalhoz fűződő jogosultságait, továbbá a tervezet eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat.
Az összefoglaló külön is kiemeli, hogy a tervezet célja „a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályok eltörlése”, valamint a még elégséges szolgáltatás szintjének minimálisra csökkentése. A szakszervezetek szerint a jelenlegi szabályok gyakorlatilag ellehetetlenítették a hatékony munkabeszüntetést, míg a kormány a tanulók oktatáshoz való jogának védelmével indokolta az előírásokat.
A tervezet több olyan rendelkezést is megszüntetne, amely a szakszervezetek működését érinti. Hatályon kívül helyeznék a szakszervezeti konzultációs jog gyakorlását akadályozó szabályokat, valamint eltörölnék a szakszervezeti tagdíjak munkáltatói levonásának tilalmát is. Szintén megszűnne az a rendelkezés, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
A tervezetek egyelőre társadalmi egyeztetés alatt állnak, vagyis a végleges szöveg még változhat. Az érintettek észrevételeiket és javaslataikat 2026. június 27-ig küldhetik el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
