A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek indoklása szerint a cél „a tankerületi fenntartású köznevelési intézmények szervezeti, szakmai autonómiájának növelése”, valamint „a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítása”.
Az egyik legfontosabb változás az iskolák belső működését érinti. A javaslat szerint ismét a nevelőtestület dönthetne az intézmény pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatról (SZMSZ), az éves munkatervről, valamint az iskola működését értékelő beszámolók elfogadásáról.
A módosítás indoklása szerint:
A módosítás helyreállítja a nevelőtestületnek az intézmény működésével kapcsolatos döntéshozatalhoz fűződő jogosultságait.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy több olyan kérdésben, amely jelenleg a fenntartó vagy az intézményvezetés hatáskörébe tartozik, ismét meghatározó szerepet kapnának a pedagógusok.
Ahogy korábban megígérte Lannert Judit, az intézményvezetői pályázatok rendszere is változni fog. A tervezet szerint az igazgatói pályázatok részét képező vezetői programot a nevelőtestület véleményezné, emellett a fenntartónak valamennyi pedagógus és nevelő-oktató munkát segítő dolgozó véleményét is ki kellene kérnie a kinevezés előtt.
A dokumentum szerint a nevelőtestület titkos szavazással alakítaná ki álláspontját a pályázó vezetői programjáról, amelyet az alkalmazotti közösség előtt is ismertetni kellene.
A kormány a tankerületi fenntartású intézmények vezetőinek munkáltatói jogköreit is bővítené. A javaslat alapján a kinevezésekkel, felmondásokkal, besorolásokkal és bérekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével lehetne meghozni, ugyanakkor a tankerületi vezető csak meghatározott esetekben tagadhatná meg ezt az egyetértést. Például akkor, ha a döntés jogszabályba ütközik vagy nincs rá költségvetési fedezet.
Az indoklás szerint ezzel az intézményvezetők mozgástere és felelőssége is növekedne.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A csomag talán legnagyobb figyelmet kiváltó eleme a pedagógusok sztrájkjogát érinti.
Az indoklás szerint:
A módosítás helyreállítja a nevelőtestületnek az intézmény működésével kapcsolatos döntéshozatalhoz fűződő jogosultságait, továbbá a tervezet eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat.
Az összefoglaló külön is kiemeli, hogy a tervezet célja „a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályok eltörlése”, valamint a még elégséges szolgáltatás szintjének minimálisra csökkentése. A szakszervezetek szerint a jelenlegi szabályok gyakorlatilag ellehetetlenítették a hatékony munkabeszüntetést, míg a kormány a tanulók oktatáshoz való jogának védelmével indokolta az előírásokat.
A tervezet több olyan rendelkezést is megszüntetne, amely a szakszervezetek működését érinti. Hatályon kívül helyeznék a szakszervezeti konzultációs jog gyakorlását akadályozó szabályokat, valamint eltörölnék a szakszervezeti tagdíjak munkáltatói levonásának tilalmát is. Szintén megszűnne az a rendelkezés, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
A tervezetek egyelőre társadalmi egyeztetés alatt állnak, vagyis a végleges szöveg még változhat. Az érintettek észrevételeiket és javaslataikat 2026. június 27-ig küldhetik el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
