A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek indoklása szerint a cél „a tankerületi fenntartású köznevelési intézmények szervezeti, szakmai autonómiájának növelése”, valamint „a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítása”.
Az egyik legfontosabb változás az iskolák belső működését érinti. A javaslat szerint ismét a nevelőtestület dönthetne az intézmény pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatról (SZMSZ), az éves munkatervről, valamint az iskola működését értékelő beszámolók elfogadásáról.
A módosítás indoklása szerint:
A módosítás helyreállítja a nevelőtestületnek az intézmény működésével kapcsolatos döntéshozatalhoz fűződő jogosultságait.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy több olyan kérdésben, amely jelenleg a fenntartó vagy az intézményvezetés hatáskörébe tartozik, ismét meghatározó szerepet kapnának a pedagógusok.
Ahogy korábban megígérte Lannert Judit, az intézményvezetői pályázatok rendszere is változni fog. A tervezet szerint az igazgatói pályázatok részét képező vezetői programot a nevelőtestület véleményezné, emellett a fenntartónak valamennyi pedagógus és nevelő-oktató munkát segítő dolgozó véleményét is ki kellene kérnie a kinevezés előtt.
A dokumentum szerint a nevelőtestület titkos szavazással alakítaná ki álláspontját a pályázó vezetői programjáról, amelyet az alkalmazotti közösség előtt is ismertetni kellene.
A kormány a tankerületi fenntartású intézmények vezetőinek munkáltatói jogköreit is bővítené. A javaslat alapján a kinevezésekkel, felmondásokkal, besorolásokkal és bérekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével lehetne meghozni, ugyanakkor a tankerületi vezető csak meghatározott esetekben tagadhatná meg ezt az egyetértést. Például akkor, ha a döntés jogszabályba ütközik vagy nincs rá költségvetési fedezet.
Az indoklás szerint ezzel az intézményvezetők mozgástere és felelőssége is növekedne.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A csomag talán legnagyobb figyelmet kiváltó eleme a pedagógusok sztrájkjogát érinti.
Az indoklás szerint:
A módosítás helyreállítja a nevelőtestületnek az intézmény működésével kapcsolatos döntéshozatalhoz fűződő jogosultságait, továbbá a tervezet eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat.
Az összefoglaló külön is kiemeli, hogy a tervezet célja „a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályok eltörlése”, valamint a még elégséges szolgáltatás szintjének minimálisra csökkentése. A szakszervezetek szerint a jelenlegi szabályok gyakorlatilag ellehetetlenítették a hatékony munkabeszüntetést, míg a kormány a tanulók oktatáshoz való jogának védelmével indokolta az előírásokat.
A tervezet több olyan rendelkezést is megszüntetne, amely a szakszervezetek működését érinti. Hatályon kívül helyeznék a szakszervezeti konzultációs jog gyakorlását akadályozó szabályokat, valamint eltörölnék a szakszervezeti tagdíjak munkáltatói levonásának tilalmát is. Szintén megszűnne az a rendelkezés, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
A tervezetek egyelőre társadalmi egyeztetés alatt állnak, vagyis a végleges szöveg még változhat. Az érintettek észrevételeiket és javaslataikat 2026. június 27-ig küldhetik el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
