A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek indoklása szerint a cél „a tankerületi fenntartású köznevelési intézmények szervezeti, szakmai autonómiájának növelése”, valamint „a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítása”.
Az egyik legfontosabb változás az iskolák belső működését érinti. A javaslat szerint ismét a nevelőtestület dönthetne az intézmény pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatról (SZMSZ), az éves munkatervről, valamint az iskola működését értékelő beszámolók elfogadásáról.
A módosítás indoklása szerint:
A módosítás helyreállítja a nevelőtestületnek az intézmény működésével kapcsolatos döntéshozatalhoz fűződő jogosultságait.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy több olyan kérdésben, amely jelenleg a fenntartó vagy az intézményvezetés hatáskörébe tartozik, ismét meghatározó szerepet kapnának a pedagógusok.
Ahogy korábban megígérte Lannert Judit, az intézményvezetői pályázatok rendszere is változni fog. A tervezet szerint az igazgatói pályázatok részét képező vezetői programot a nevelőtestület véleményezné, emellett a fenntartónak valamennyi pedagógus és nevelő-oktató munkát segítő dolgozó véleményét is ki kellene kérnie a kinevezés előtt.
A dokumentum szerint a nevelőtestület titkos szavazással alakítaná ki álláspontját a pályázó vezetői programjáról, amelyet az alkalmazotti közösség előtt is ismertetni kellene.
A kormány a tankerületi fenntartású intézmények vezetőinek munkáltatói jogköreit is bővítené. A javaslat alapján a kinevezésekkel, felmondásokkal, besorolásokkal és bérekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével lehetne meghozni, ugyanakkor a tankerületi vezető csak meghatározott esetekben tagadhatná meg ezt az egyetértést. Például akkor, ha a döntés jogszabályba ütközik vagy nincs rá költségvetési fedezet.
Az indoklás szerint ezzel az intézményvezetők mozgástere és felelőssége is növekedne.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A csomag talán legnagyobb figyelmet kiváltó eleme a pedagógusok sztrájkjogát érinti.
Az indoklás szerint:
A módosítás helyreállítja a nevelőtestületnek az intézmény működésével kapcsolatos döntéshozatalhoz fűződő jogosultságait, továbbá a tervezet eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat.
Az összefoglaló külön is kiemeli, hogy a tervezet célja „a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályok eltörlése”, valamint a még elégséges szolgáltatás szintjének minimálisra csökkentése. A szakszervezetek szerint a jelenlegi szabályok gyakorlatilag ellehetetlenítették a hatékony munkabeszüntetést, míg a kormány a tanulók oktatáshoz való jogának védelmével indokolta az előírásokat.
A tervezet több olyan rendelkezést is megszüntetne, amely a szakszervezetek működését érinti. Hatályon kívül helyeznék a szakszervezeti konzultációs jog gyakorlását akadályozó szabályokat, valamint eltörölnék a szakszervezeti tagdíjak munkáltatói levonásának tilalmát is. Szintén megszűnne az a rendelkezés, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
A tervezetek egyelőre társadalmi egyeztetés alatt állnak, vagyis a végleges szöveg még változhat. Az érintettek észrevételeiket és javaslataikat 2026. június 27-ig küldhetik el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Mutatjuk, hogy a bérkorrekciónak köszönhetően a pedagógusok fizetése kategóriánként mennyivel emelkedik.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
