A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
A PSZ közösségi oldalán azt írta, hogy a megbeszélésen áttekintették, melyek azok a rövid és középtávú kérdések, amelyek a szakszervezet számára kiemelt jelentőségűek az oktatást érintő törvényalkotás során.
A szakszervezet arról számolt be, hogy Szűcs Dóra ígéretet tett arra, hogy a pedagógus-szakszervezetek a jövőben hallgatóságként részt vehetnek az oktatási bizottság ülésein. Emellett olyan bizottsági ülés megtartását is kilátásba helyezte, amelyen a szakszervezetek az őket közvetlenül érintő kérdésekben is ismertethetik álláspontjukat a bizottság tagjai előtt.
A PSZ közlése szerint ilyen témák lehetnek többek között a pedagógusok sztrájkjogának helyzete, valamint a köznevelésben dolgozók jogállását szabályozó státusztörvény.
A szakszervezet az elmúlt hetekben több fórumon is hangsúlyozta, hogy a következő kormány egyik legfontosabb feladata az oktatás problémáinak rendszerszintű kezelése lenne. A szakszervezet elnöke, Totyik Tamás korábban arról beszélt, hogy az elmúlt években ugyan voltak egyeztetések a minisztériummal, ezek azonban szerinte nem vezettek valódi eredményekhez.
A PSZ szerint rövid távon olyan intézkedésekre lenne szükség, mint a szabad tankönyvválasztás visszaállítása vagy a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése, hosszabb távon pedig új Nemzeti alaptanterv kidolgozására és az oktatási rendszer átfogó reformjára. A szakszervezet szerint a jelenlegi rendszer nem képes megfelelően kezelni a családi háttérből fakadó hátrányokat, miközben a csökkenő gyereklétszám, a növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia megjelenése is új kihívásokat jelent az iskolák számára.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
