A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
A PSZ közösségi oldalán azt írta, hogy a megbeszélésen áttekintették, melyek azok a rövid és középtávú kérdések, amelyek a szakszervezet számára kiemelt jelentőségűek az oktatást érintő törvényalkotás során.
A szakszervezet arról számolt be, hogy Szűcs Dóra ígéretet tett arra, hogy a pedagógus-szakszervezetek a jövőben hallgatóságként részt vehetnek az oktatási bizottság ülésein. Emellett olyan bizottsági ülés megtartását is kilátásba helyezte, amelyen a szakszervezetek az őket közvetlenül érintő kérdésekben is ismertethetik álláspontjukat a bizottság tagjai előtt.
A PSZ közlése szerint ilyen témák lehetnek többek között a pedagógusok sztrájkjogának helyzete, valamint a köznevelésben dolgozók jogállását szabályozó státusztörvény.
A szakszervezet az elmúlt hetekben több fórumon is hangsúlyozta, hogy a következő kormány egyik legfontosabb feladata az oktatás problémáinak rendszerszintű kezelése lenne. A szakszervezet elnöke, Totyik Tamás korábban arról beszélt, hogy az elmúlt években ugyan voltak egyeztetések a minisztériummal, ezek azonban szerinte nem vezettek valódi eredményekhez.
A PSZ szerint rövid távon olyan intézkedésekre lenne szükség, mint a szabad tankönyvválasztás visszaállítása vagy a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése, hosszabb távon pedig új Nemzeti alaptanterv kidolgozására és az oktatási rendszer átfogó reformjára. A szakszervezet szerint a jelenlegi rendszer nem képes megfelelően kezelni a családi háttérből fakadó hátrányokat, miközben a csökkenő gyereklétszám, a növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia megjelenése is új kihívásokat jelent az iskolák számára.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
