A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
A PSZ közösségi oldalán azt írta, hogy a megbeszélésen áttekintették, melyek azok a rövid és középtávú kérdések, amelyek a szakszervezet számára kiemelt jelentőségűek az oktatást érintő törvényalkotás során.
A szakszervezet arról számolt be, hogy Szűcs Dóra ígéretet tett arra, hogy a pedagógus-szakszervezetek a jövőben hallgatóságként részt vehetnek az oktatási bizottság ülésein. Emellett olyan bizottsági ülés megtartását is kilátásba helyezte, amelyen a szakszervezetek az őket közvetlenül érintő kérdésekben is ismertethetik álláspontjukat a bizottság tagjai előtt.
A PSZ közlése szerint ilyen témák lehetnek többek között a pedagógusok sztrájkjogának helyzete, valamint a köznevelésben dolgozók jogállását szabályozó státusztörvény.
A szakszervezet az elmúlt hetekben több fórumon is hangsúlyozta, hogy a következő kormány egyik legfontosabb feladata az oktatás problémáinak rendszerszintű kezelése lenne. A szakszervezet elnöke, Totyik Tamás korábban arról beszélt, hogy az elmúlt években ugyan voltak egyeztetések a minisztériummal, ezek azonban szerinte nem vezettek valódi eredményekhez.
A PSZ szerint rövid távon olyan intézkedésekre lenne szükség, mint a szabad tankönyvválasztás visszaállítása vagy a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése, hosszabb távon pedig új Nemzeti alaptanterv kidolgozására és az oktatási rendszer átfogó reformjára. A szakszervezet szerint a jelenlegi rendszer nem képes megfelelően kezelni a családi háttérből fakadó hátrányokat, miközben a csökkenő gyereklétszám, a növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia megjelenése is új kihívásokat jelent az iskolák számára.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
