Lesz olyan oktatási bizottsági ülés, ahol a pedagógus-szakszervezetek is szót kapnak

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.

A PSZ közösségi oldalán azt írta, hogy a megbeszélésen áttekintették, melyek azok a rövid és középtávú kérdések, amelyek a szakszervezet számára kiemelt jelentőségűek az oktatást érintő törvényalkotás során.

A szakszervezet arról számolt be, hogy Szűcs Dóra ígéretet tett arra, hogy a pedagógus-szakszervezetek a jövőben hallgatóságként részt vehetnek az oktatási bizottság ülésein. Emellett olyan bizottsági ülés megtartását is kilátásba helyezte, amelyen a szakszervezetek az őket közvetlenül érintő kérdésekben is ismertethetik álláspontjukat a bizottság tagjai előtt.

A PSZ közlése szerint ilyen témák lehetnek többek között a pedagógusok sztrájkjogának helyzete, valamint a köznevelésben dolgozók jogállását szabályozó státusztörvény.

A szakszervezet az elmúlt hetekben több fórumon is hangsúlyozta, hogy a következő kormány egyik legfontosabb feladata az oktatás problémáinak rendszerszintű kezelése lenne. A szakszervezet elnöke, Totyik Tamás korábban arról beszélt, hogy az elmúlt években ugyan voltak egyeztetések a minisztériummal, ezek azonban szerinte nem vezettek valódi eredményekhez.

A PSZ szerint rövid távon olyan intézkedésekre lenne szükség, mint a szabad tankönyvválasztás visszaállítása vagy a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése, hosszabb távon pedig új Nemzeti alaptanterv kidolgozására és az oktatási rendszer átfogó reformjára. A szakszervezet szerint a jelenlegi rendszer nem képes megfelelően kezelni a családi háttérből fakadó hátrányokat, miközben a csökkenő gyereklétszám, a növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia megjelenése is új kihívásokat jelent az iskolák számára.

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.