A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. A találkozón az oktatást érintő jogalkotási kérdésekről és a pedagógusokat érintő legfontosabb ügyekről volt szó.
A PSZ közösségi oldalán azt írta, hogy a megbeszélésen áttekintették, melyek azok a rövid és középtávú kérdések, amelyek a szakszervezet számára kiemelt jelentőségűek az oktatást érintő törvényalkotás során.
A szakszervezet arról számolt be, hogy Szűcs Dóra ígéretet tett arra, hogy a pedagógus-szakszervezetek a jövőben hallgatóságként részt vehetnek az oktatási bizottság ülésein. Emellett olyan bizottsági ülés megtartását is kilátásba helyezte, amelyen a szakszervezetek az őket közvetlenül érintő kérdésekben is ismertethetik álláspontjukat a bizottság tagjai előtt.
A PSZ közlése szerint ilyen témák lehetnek többek között a pedagógusok sztrájkjogának helyzete, valamint a köznevelésben dolgozók jogállását szabályozó státusztörvény.
A szakszervezet az elmúlt hetekben több fórumon is hangsúlyozta, hogy a következő kormány egyik legfontosabb feladata az oktatás problémáinak rendszerszintű kezelése lenne. A szakszervezet elnöke, Totyik Tamás korábban arról beszélt, hogy az elmúlt években ugyan voltak egyeztetések a minisztériummal, ezek azonban szerinte nem vezettek valódi eredményekhez.
A PSZ szerint rövid távon olyan intézkedésekre lenne szükség, mint a szabad tankönyvválasztás visszaállítása vagy a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése, hosszabb távon pedig új Nemzeti alaptanterv kidolgozására és az oktatási rendszer átfogó reformjára. A szakszervezet szerint a jelenlegi rendszer nem képes megfelelően kezelni a családi háttérből fakadó hátrányokat, miközben a csökkenő gyereklétszám, a növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia megjelenése is új kihívásokat jelent az iskolák számára.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
