Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Totyik Tamás a Szeretlek Magyarországnak adott interjúban arról beszélt, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája az volt, hogy a párbeszéd látszólag létezett a döntéshozók és a szakmai szervezetek között, valójában azonban nem működött.
„Hazugság lenne, ha azt mondanánk, hogy nem volt egyeztetés a minisztériummal. Volt. De az a süketek párbeszéde volt, és ebbe a csapdába még egyszer nem akarunk belemenni” – hangsúlyozta Totyik, hozzátéve: a Pedagógusok Szakszervezete teljes mértékben partner abban a fajta párbeszédben, amelyet Magyar Péter az iskolaigazgatóknak vázolt fel. A szakszervezet ezért most abban bízik, hogy az új kormány valódi partnerként tekint majd rájuk, és nem csak formális egyeztetések zajlanak.
Miközben a politikai vita a miniszter személyéről szól, a háttérben egy sokkal mélyebb átalakulás zajlik. A demográfiai adatok alapján az oktatási rendszer néhány éven belül komoly nyomás alá kerülhet.
Ha egy óvodai évfolyamon 110 ezer férőhely van, de csak 72 ezer gyerek született, az három év múlva azt jelenti, hogy minden negyedik óvodai férőhely felesleges lesz.
Ez a folyamat később az iskolákban is megjelenik, és Totyik szerint olyan döntéseket kényszerít ki, amelyek az egész rendszert átalakíthatják. Hogy ez bezárásokat vagy inkább kisebb csoportokat jelent majd, az már politikai és szakmai egyeztetések kérdése.
Demográfiai válság, növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia kihívása – többek között ezek miatt írt követeléslistát a Pedagógusok Szakszervezete a 2026 után felálló kormánynak. Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV műsorában beszélt arról, miért elkerülhetetlen a közoktatás átfogó újragondolása, függetlenül attól, milyen politikai erő kerül hatalomra.
Totyik Tamás szerint nem kell minden változással éveket várni. Vannak olyan döntések, amelyek akár már a következő tanév előtt is megszülethetnének. Ilyen például a tankönyvválasztás kérdése.
„Egyetlen rendelettel meg lehetne oldani, hogy felszabadítják a választást” – fogalmazott a PSZ elnöke. Ez azt jelentené, hogy az iskolák a korábban akkreditált tankönyvek közül választhatnának szabadon, a megadott költségkereten belül.
Hasonlóan gyors lépés lehetne a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése is. Ezzel kapcsolatban Totyik úgy fogalmazott:
Ha ezt most meglépik, a NOKS-os kollégák szemében akkorát emelkedne a miniszter, hogy imába foglalnák a nevét.
A valódi rendszerszintű változások azonban lassabban érkezhetnek. Az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása például évekig is eltarthat. Totyik szerint a nemzeti alaptanterv módosítása biztosan nem 2027-re, hanem inkább 2028-29 környékére fog kifutni.
Totyik szerint az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a rendszer nem csökkenti, hanem inkább növeli a társadalmi különbségeket.
„A magyar közoktatás nem tudja kezelni azokat a családi hátrányokat, amelyeket a gyerekek otthonról hoznak” – fejtette ki. Ennek következménye, hogy nagyon korán kialakulnak az életutak, és már harmadik osztály környékén nagyjából meg lehet mondani, kik fognak a mostani rendszerben a szakképzésbe, és kik a gimnáziumba kerülni. Totyik ezt a „pillangóhatás” példájaként írta le: ha az alapkészségek fejlesztése nem működik az alsó tagozatban, annak hatása végiggyűrűzik az egész oktatási rendszeren.
Szintén kulcsfontosságú területként említette a jelenlegi fegyelmezési eszközöket, amik helyett szerinte több szakemberre lenne szükség. ”Egy normál általános iskolában, ahol 150 gyerekből 110 hátrányos helyzetű, ott igenis 8-10 asszisztensnek kellene lennie.”
Felvetette a mesterséges intelligencia megjelenését és a tanulási, magatartási zavarokkal küzdő diákok számának növekedését is, amelyek olyan problémák, amelyekre a jelenlegi rendszer nem ad megfelelő válaszokat.
Totyik szerint nem elsősorban a miniszter személye a döntő, hanem az, hogy milyen szemléletet képvisel az új vezetés. Úgy fogalmazott: a miniszternek képesnek kell lennie hatni a miniszterelnökre, hogy a szakmai, civil és érdekképviseleti szervezetek által jelzett problémák ne maradjanak következmények nélkül, hanem valódi intézkedések szülessenek – ne pedig „szőnyeg alá söpörjék” őket.
A szakszervezeti elnök szerint rendszerszintű gondolkodásra van szükség – olyan döntésekre, amelyek figyelembe veszik az oktatás különböző szintjei közötti összefüggéseket. A Pedagógusok Szakszervezete a miniszter kinevezése után azonnal egyeztetést kezdeményezne az új kormánnyal.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
