Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A Válasz Online podcastjének Ocskó Emese, a Kölcsey Ferenc Gimnázium egykori tanára és Tögyfa Gergely, a Pécsi Művészeti Gimnázium korábbi drámatanára volt a vendége, akik a 2022-ben polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok között voltak. Benyó Rita arról kérdezte őket, hogyan élték meg a pedagógustiltakozások időszakát, miért döntöttek a nyílt kiállás mellett, hogyan változott meg az életük a kirúgásuk után, valamint hogy az új politikai helyzet hozhat-e érdemi változást a közoktatásban.
Tögyfa Gergely fizetése 210 ezer forint volt osztályfőnökként, mégsem ez volt számára a legfontosabb kérdés. „Engem ez azért nem bántott, mert azt éreztem, hogy egy jó pozícióban vagyok. Pécsen vagyok, van egy lakásom, kijövök belőle. Engem nem ez zavart” – fogalmazott.
A két pedagógus egyetértett abban, hogy a tanári tiltakozások hátterében nem kizárólag az alacsony bérek álltak. A rendszer működését tartották fenntarthatatlannak. Tögyfa Gergely szerint az iskolákban egyre több olyan gyerek jelent meg, akik speciális figyelmet vagy támogatást igényeltek volna, miközben az intézményekből fokozatosan eltűntek azok a szakemberek és erőforrások, amelyek ezt lehetővé tették volna. Szerinte az oktatási rendszer hosszú éveken át inkább elrejtette a nehézségeket, mintsem kezelte volna azokat:
Azt gondoltam, hogy az egyik legnagyobb bűne ennek az egész rendszernek, hogy egyszerűen csak púposodni fog az a szőnyeg, ami alá, besöpörjük a szemetet, és ez egy idő után ránk fog rohadni.
Ocskó Emese hasonlóan látta a helyzetet. Szerinte a tanárok nap mint nap találkoztak a diákok túlterheltségével, szorongásaival és családi problémáival, miközben egyre kevesebb lehetőségük volt arra, hogy valóban foglalkozzanak velük.
A pedagógusok szerint a 2022-es kirúgások sok tanár számára ébresztőként hatottak. Tögyfa Gergely úgy emlékezett vissza arra a napra, amikor a tiltakozó kollégákat elbocsátották, mint egy személyes fordulópontra.
„Mint Neo a Mátrixban, fölébred az ember, hogy úristen, mire adtam a nevem.”
A tanár szerint ekkor vált számára világossá, hogy nem maradhat kívülálló. Úgy érezte, hogy ha nem szolidarít, nem együttérző, akkor teljes mértékben el fog veszni. Mindketten hangsúlyozták, hogy a tiltakozásban részt vevő pedagógusok jelentős része nem politikai szereplőként tekintett magára, hanem szakmai és erkölcsi kötelességének érezte a megszólalást.
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a pedagógustüntetések idején több ezer középiskolás diák vonult utcára. A tanárok szerint a fiatalok nem pártpolitikai okokból csatlakoztak a demonstrációkhoz, hanem azért, mert saját történetükként élték meg a helyzetet. Ocskó Emese szerint a diákok pontosan látták ugyanazokat a problémákat, amelyeket a tanárok is.
Ők pontosan tudják ugyanezt a helyzetet, mert ugyanabban gyötrődtünk, ugyanabban voltunk.
A pedagógusok visszautasították azt a gyakori vádat is, hogy a tanárok politikai célokra használták volna a diákokat. Mint mondták, soha nem buzdították őket tüntetésre, a fiatalok saját döntésük alapján álltak ki mellettük.
A tanárok arról is beszéltek, mit várnak az új oktatási vezetéstől. Ocskó Emese szerint a legfontosabb kérdés az iskolák autonómiájának visszaállítása. Úgy véli, ha az intézmények ismét nagyobb mozgásteret kapnak, az már önmagában jelentős változást hozhat az oktatásban.
Mindkét pedagógus azt mondta, nyitott lenne arra, hogy visszatérjen a közoktatásba. Nem azért, mert a körülmények tökéletessé váltak volna, hanem azért, mert továbbra is hisznek abban, hogy az iskola minden gyerek számára esélyt jelenthet.
„Oda kerülnek azok a gyerekek, akik nem tudják megfizetni a segítséget. Ott lehet nagyobbat segíteni” – fogalmazott Ocskó Emese.
Az elbocsátott tanárokkal az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Beszámoltunk arról, hogyan élték meg a kirúgásukat, mit éreztek abban az időszakban, illetve arról is, hogy azóta ki milyen pályán folytatta.
Közleményben reagáltak azok a pedagógusok, akiket 2022-ben polgári engedetlenség miatt bocsátottak el az állásukból, miután Magyarország új oktatási és gyermekügyi minisztere, Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a kormány rehabilitálni kívánja az érintett tanárokat.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Június 3-tól kezdődnek a szóbelik emelt szinten. Ha matekból tesztek emelt szintű érettségit, és ki akarjátok maxolni a szóbeli pontokat, akkor hoztunk nektek néhány hasznos tippet. Mutatjuk.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
