2022-ben a kormányzati szigor egyik szimbólumává vált Ocskó Emese, az egyetlen olyan kirúgott Kölcseys tanár, aki mindkét fokon nyert a tankerülettel szemben. Mi történt vele azóta? Hogyan emlékszik a történtekre?
Ocskó Emese érettségi óta készült a tanári pályára. Már fiatalon elnyert egy francia kormányösztöndíjat, amelynek köszönhetően Besançonban tanulmányozta a francia és magyar matematikaoktatás különbségeit. Egy francia diplomával a kezében tért vissza Magyarországra, és 2000-től a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban kezdett tanítani.
Itt franciául oktatta a matematikát, két osztályt vitt végig osztályfőnökként, és harmadik osztályával is szoros kapcsolatot ápolt - írja a Szabad Vonalzó. Első és másodfokon is megnyerte a pertA 2022-es tanársztrájkok idején Emese – sok kollégájával együtt – részt vett a polgári engedetlenségi akciókban. A tankerület később a KRÉTA-rendszerben rögzített adatok alapján döntött az elbocsátásokról, és az öt „legtöbbet hiányzó” pedagógust azonnali hatállyal kirúgta - köztük őt is. Ocskó Emese azonban valójában megtartotta minden óráját. A tiltakozása kizárólag szimbolikus volt: az adminisztrációt tagadta meg, nem a munkát. Saját tiltakozási formáját később így nevezte el: „E.T. – Engedetlen, de Tanít.”Átsírtam egy éjszakát
– emlékezett vissza a kirúgása napjára, de hozzátette, hogy a kollégái és családja támogatása segített abban, hogy ne omoljon össze.
A per során aztán kiderült, hogy a tankerület hiányos és pontatlan adatok alapján döntött. Az ítélet szerint az elbocsátása jogtalan volt – ő lett az egyetlen a 15 kirúgott tanár közül, aki első- és másodfokon is megnyerte a pert.
Videó: diákok búcsúztatták el a kirúgott tanárok mellett kiállt igazgatójukat a Kölcseyben
Nemsokkal később Veiszer Alindának mesélte el a megéléseit.
Sziasztok!250 ezer forint nettó osztályfőnökként 22 év után. Ennyi lenne Ocskó Emese fizetése, ha nem vállalt volna már másodállást a tanári mellett, és ha nem bocsátották volna el. Illetve ez így nem pontos. Ocskó Emese ugyanis még mindig nem kapta meg a felmondási papírját, mert azt postán küldik neki. Valahol úton van. Vagy az is lehet, hogy a szomszédokhoz dobták be, mint oly sok levelet korábban. De az is lehet, hogy már ma kézhez veheti. Vagy nem. Érzitek ebben a bizonytalanságot? Ebben él Emese 7 napja. Bár megviselték az elmúlt napok, úgy döntött, hogy ő is szeretné elmondani, hogy mit gondol.Például azt, hogy a kirúgással végre egzakt választ kapott egy kérdésre. A kérdés az volt, mi a fontosabb: a lojalitás az oktatást irányítókhoz, miniszterhez, tankerülethez, vagy az oktatás minősége. Most már világos lett ez is.Szerintem jól tette, hogy mesélt. Nézzétek meg az Edith-ed EXTRÁt.#tanárnélkülnincsenjövő #szabadország #szabadoktatás #fizessétekkiatanárainkat
Posted by Veiszer Alinda on Wednesday, October 5, 2022
,,Bár jogi akadálya nem volt az újrafoglalkoztatásomnak – amit egyébként az akkori igazgatóság is egyöntetűen támogatott – udvariasan, de valódi indoklás nélkül elutasítottak" - mondja azzal kapcsolatban, hogy egyelőre miért nem tért vissza a közoktatásba.
A pedagógus hozzáteszi; a kirúgása utáni időszak nemcsak szakmai, hanem személyes változást is hozott. Gitározni kezdett, és elmélyült a fenntarthatóság kérdéseiben. Úgy érzi, ez az időszak megtanította arra, hogyan lehet lassabban, tudatosabban élni. ,,Másképp kezdtem el gondolkodni a világról, és ez hatással van arra is, hogyan tanítok"
A jövő oktatása egy földalatti mozgalomhoz fog hasonlítaniA pedagógus szerint a magyar oktatás jelenlegi helyzete nem ad okot optimizmusra, de a változást alulról építkező közösségekben látja.Jelenleg azt gondolom, hogy leginkább egy „földalatti mozgalomhoz”, sziget-szerű műhelyekhez fog hasonlítani a jövő oktatásának értelmes része. Gyökeres, rendszerszintű változásoknak egyelőre nem látom esélyét, de ne legyen igazam!
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
