Közleményben reagáltak azok a pedagógusok, akiket 2022-ben polgári engedetlenség miatt bocsátottak el az állásukból, miután Magyarország új oktatási és gyermekügyi minisztere, Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a kormány rehabilitálni kívánja az érintett tanárokat.
A Tanítanék Mozgalom Facebook-oldalán tette közzé a négy éve kirúgott tanárok közleményét, amelyben a pedagógusok azt írják, hogy már maga a bejelentés is „hatalmas elégtétel”, és nagyra értékelik, hogy az új miniszter programjában több olyan célkitűzés is szerepel, amelyekért korábban tiltakoztak.
A polgári engedetlenséget elsősorban a pedagógusok sztrájkjogának helyreállításáért, az oktatási rendszerünk súlyos, válságos állapota és a tanítványaink jövőéért érzett aggodalom, valamint az előző döntéshozók megalázó, a pedagógustársadalmat semmibe vevő attitűdje miatt vállaltuk, s most mindezen problémafelvetéseinkre választ kaptunk. A miniszteri program mindezekre kitért, s bizakodással tölt el minket.
A tanárok azt is hangsúlyozták: remélik, hogy a bejelentés megnyugvást jelent azoknak a kollégáknak is, akik szolidaritásból mondtak fel, vagy a státusztörvény miatt hagyták el a pályát. Szerintük fontos lenne, hogy a pedagógusok szabadon visszatérhessenek a közoktatásba, mert ez az egész rendszer számára nyereséget jelentene.
Közleményük végén megköszönték mindazok támogatását, akik kiálltak mellettük az elmúlt években, külön kiemelve ügyvédeiket, valamint a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségét.
Az elbocsátott tanárokkal az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Beszámoltunk arról, hogyan élték meg a kirúgásukat, mit éreztek abban az időszakban, illetve arról is, hogy azóta ki milyen pályán folytatta.
Jogerősen elvesztette munkaügyi perét két pedagógus, akiket korábban polgári engedetlenségük miatt bocsátottak el. A Kúria döntése értelmében Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium, valamint Törökné Pethő Erzsébet, a Vörösmarty Mihály Gimnázium volt tanára nem kapott igazat a legfelsőbb bírói fórumon.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
