Közleményben reagáltak azok a pedagógusok, akiket 2022-ben polgári engedetlenség miatt bocsátottak el az állásukból, miután Magyarország új oktatási és gyermekügyi minisztere, Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a kormány rehabilitálni kívánja az érintett tanárokat.
A Tanítanék Mozgalom Facebook-oldalán tette közzé a négy éve kirúgott tanárok közleményét, amelyben a pedagógusok azt írják, hogy már maga a bejelentés is „hatalmas elégtétel”, és nagyra értékelik, hogy az új miniszter programjában több olyan célkitűzés is szerepel, amelyekért korábban tiltakoztak.
A polgári engedetlenséget elsősorban a pedagógusok sztrájkjogának helyreállításáért, az oktatási rendszerünk súlyos, válságos állapota és a tanítványaink jövőéért érzett aggodalom, valamint az előző döntéshozók megalázó, a pedagógustársadalmat semmibe vevő attitűdje miatt vállaltuk, s most mindezen problémafelvetéseinkre választ kaptunk. A miniszteri program mindezekre kitért, s bizakodással tölt el minket.
A tanárok azt is hangsúlyozták: remélik, hogy a bejelentés megnyugvást jelent azoknak a kollégáknak is, akik szolidaritásból mondtak fel, vagy a státusztörvény miatt hagyták el a pályát. Szerintük fontos lenne, hogy a pedagógusok szabadon visszatérhessenek a közoktatásba, mert ez az egész rendszer számára nyereséget jelentene.
Közleményük végén megköszönték mindazok támogatását, akik kiálltak mellettük az elmúlt években, külön kiemelve ügyvédeiket, valamint a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségét.
Az elbocsátott tanárokkal az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Beszámoltunk arról, hogyan élték meg a kirúgásukat, mit éreztek abban az időszakban, illetve arról is, hogy azóta ki milyen pályán folytatta.
Jogerősen elvesztette munkaügyi perét két pedagógus, akiket korábban polgári engedetlenségük miatt bocsátottak el. A Kúria döntése értelmében Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium, valamint Törökné Pethő Erzsébet, a Vörösmarty Mihály Gimnázium volt tanára nem kapott igazat a legfelsőbb bírói fórumon.
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
