Vesztettek a Kúrián az Eötvös és a Vörösmarty Gimnázium kirúgott tanárai – adományokból gyűlt össze a perköltségük

Jog­erősen elvesztette munkaügyi perét két pedagógus, akiket korábban polgári engedetlenségük miatt bocsátottak el. A Kúria döntése értelmében Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium, valamint Törökné Pethő Erzsébet, a Vörösmarty Mihály Gimnázium volt tanára nem kapott igazat a legfelsőbb bírói fórumon.

A két tanár korábban másodfokon még megnyerte munkaügyi perét, ám a tankerület – a fenntartó minisztérium támogatásával – felülvizsgálatot kezdeményezett. Ennek nyomán a Kúria végül a tankerület javára döntött, megváltoztatva a jogerősnek hitt ítéletet.

A Tanítanék Mozgalom közleménye szerint a döntés újabb bizonyítéka annak, hogy a Kúria nem hajlandó kimondani: a tankerületi elbocsátások mögött politikai akarat húzódik meg. A szervezet úgy véli, a munkaügyi eljárások „látszata” mögött diszkrimináció, önkény és megtorlás áll, valamint az alapvető jogok súlyos megsértése.

A mozgalom szerint a kormány és a Kúria azt kívánja elhitetni, hogy a tanárok elbocsátása jogszerű, szakmai alapú és indokolt volt. Ezzel szemben álláspontjuk szerint a kirúgások politikai céllal, megfélemlítési szándékkal történtek.

A cél nem más volt, mint példát statuálni, elhallgattatni azokat, akik kiálltak a közoktatás állapota ellen

– írják.

A Tanítanék Mozgalom hangsúlyozza: a polgári engedetlenséget vállaló pedagógusok nem ártottak diákjaiknak, hanem épp ellenkezőleg, felelősen jártak el, tanítottak, neveltek, és azóta is közösségükért dolgoznak. A szervezet szerint a megtorlás nem szakmai, hanem politikai döntés volt, amely nemcsak a tanárok, hanem diákok és iskolai közösségek életét is megnehezítette.

„Tíz körömmel ragaszkodtam hozzá. Ezt nem lehet sem feldolgozni, sem megbocsátani” – így élte meg kirúgását a Vörösmarty tanára

Közleményük szerint a mozgalom sem igazságosnak, sem jogszerűnek nem tartja a Kúria döntését. Úgy vélik, "a polgári engedetlenséget vállaló pedagógusok a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát gyakorolták, azért, hogy egy igazságosabb, működőképesebb oktatási rendszert követeljenek – nem elsősorban maguknak, hanem diákjaiknak, szüleiknek, kollégáiknak és az egész magyar társadalomnak."

Adományokból gyűlt össze a perköltség

A Kúria több mint egy millió forintos perköltség fizetésére kötelezte a két tanárt. A döntést követően gyors közösségi összefogás indult: a tanárok perköltségét adományokból sikerült előteremteni. A Tanítanék Mozgalom a Facebookon számolt be arról, hogy:

A hétvégén többszázan adakoztatok, és kevesebb mint 24 óra alatt összegyűlt az az összeg – sőt, még több is –, amelyre Kapin Lillának és Törökné Pethő Erzsébetnek a Kúria által megállapított perköltség kifizetéséhez szüksége van

– írták.

A mozgalom tájékoztatása szerint a beérkezett összegből nemcsak a perköltséget tudják fedezni, hanem a fennmaradó részt a kirúgott tanárok további jogi lépéseire, valamint a perekhez kapcsolódó kiadásokra fordítják.

„Bizonyíték ez arra ismét, hogy a szolidaritás él, a közösségi kiállás pedig valódi változást hozhat” – tették hozzá. A Tanítanék Mozgalom közlése szerint Kapin Lilla és Törökné Pethő Erzsébet nem adják fel, és folytatják a küzdelmet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.