Vesztettek a Kúrián az Eötvös és a Vörösmarty Gimnázium kirúgott tanárai – adományokból gyűlt össze a perköltségük

Jog­erősen elvesztette munkaügyi perét két pedagógus, akiket korábban polgári engedetlenségük miatt bocsátottak el. A Kúria döntése értelmében Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium, valamint Törökné Pethő Erzsébet, a Vörösmarty Mihály Gimnázium volt tanára nem kapott igazat a legfelsőbb bírói fórumon.

A két tanár korábban másodfokon még megnyerte munkaügyi perét, ám a tankerület – a fenntartó minisztérium támogatásával – felülvizsgálatot kezdeményezett. Ennek nyomán a Kúria végül a tankerület javára döntött, megváltoztatva a jogerősnek hitt ítéletet.

A Tanítanék Mozgalom közleménye szerint a döntés újabb bizonyítéka annak, hogy a Kúria nem hajlandó kimondani: a tankerületi elbocsátások mögött politikai akarat húzódik meg. A szervezet úgy véli, a munkaügyi eljárások „látszata” mögött diszkrimináció, önkény és megtorlás áll, valamint az alapvető jogok súlyos megsértése.

A mozgalom szerint a kormány és a Kúria azt kívánja elhitetni, hogy a tanárok elbocsátása jogszerű, szakmai alapú és indokolt volt. Ezzel szemben álláspontjuk szerint a kirúgások politikai céllal, megfélemlítési szándékkal történtek.

A cél nem más volt, mint példát statuálni, elhallgattatni azokat, akik kiálltak a közoktatás állapota ellen

– írják.

A Tanítanék Mozgalom hangsúlyozza: a polgári engedetlenséget vállaló pedagógusok nem ártottak diákjaiknak, hanem épp ellenkezőleg, felelősen jártak el, tanítottak, neveltek, és azóta is közösségükért dolgoznak. A szervezet szerint a megtorlás nem szakmai, hanem politikai döntés volt, amely nemcsak a tanárok, hanem diákok és iskolai közösségek életét is megnehezítette.

„Tíz körömmel ragaszkodtam hozzá. Ezt nem lehet sem feldolgozni, sem megbocsátani” – így élte meg kirúgását a Vörösmarty tanára

Közleményük szerint a mozgalom sem igazságosnak, sem jogszerűnek nem tartja a Kúria döntését. Úgy vélik, "a polgári engedetlenséget vállaló pedagógusok a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát gyakorolták, azért, hogy egy igazságosabb, működőképesebb oktatási rendszert követeljenek – nem elsősorban maguknak, hanem diákjaiknak, szüleiknek, kollégáiknak és az egész magyar társadalomnak."

Adományokból gyűlt össze a perköltség

A Kúria több mint egy millió forintos perköltség fizetésére kötelezte a két tanárt. A döntést követően gyors közösségi összefogás indult: a tanárok perköltségét adományokból sikerült előteremteni. A Tanítanék Mozgalom a Facebookon számolt be arról, hogy:

A hétvégén többszázan adakoztatok, és kevesebb mint 24 óra alatt összegyűlt az az összeg – sőt, még több is –, amelyre Kapin Lillának és Törökné Pethő Erzsébetnek a Kúria által megállapított perköltség kifizetéséhez szüksége van

– írták.

A mozgalom tájékoztatása szerint a beérkezett összegből nemcsak a perköltséget tudják fedezni, hanem a fennmaradó részt a kirúgott tanárok további jogi lépéseire, valamint a perekhez kapcsolódó kiadásokra fordítják.

„Bizonyíték ez arra ismét, hogy a szolidaritás él, a közösségi kiállás pedig valódi változást hozhat” – tették hozzá. A Tanítanék Mozgalom közlése szerint Kapin Lilla és Törökné Pethő Erzsébet nem adják fel, és folytatják a küzdelmet.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.