Jogerősen elvesztette munkaügyi perét két pedagógus, akiket korábban polgári engedetlenségük miatt bocsátottak el. A Kúria döntése értelmében Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium, valamint Törökné Pethő Erzsébet, a Vörösmarty Mihály Gimnázium volt tanára nem kapott igazat a legfelsőbb bírói fórumon.
A két tanár korábban másodfokon még megnyerte munkaügyi perét, ám a tankerület – a fenntartó minisztérium támogatásával – felülvizsgálatot kezdeményezett. Ennek nyomán a Kúria végül a tankerület javára döntött, megváltoztatva a jogerősnek hitt ítéletet.
A Tanítanék Mozgalom közleménye szerint a döntés újabb bizonyítéka annak, hogy a Kúria nem hajlandó kimondani: a tankerületi elbocsátások mögött politikai akarat húzódik meg. A szervezet úgy véli, a munkaügyi eljárások „látszata” mögött diszkrimináció, önkény és megtorlás áll, valamint az alapvető jogok súlyos megsértése.
A mozgalom szerint a kormány és a Kúria azt kívánja elhitetni, hogy a tanárok elbocsátása jogszerű, szakmai alapú és indokolt volt. Ezzel szemben álláspontjuk szerint a kirúgások politikai céllal, megfélemlítési szándékkal történtek.
A cél nem más volt, mint példát statuálni, elhallgattatni azokat, akik kiálltak a közoktatás állapota ellen
– írják.
A Tanítanék Mozgalom hangsúlyozza: a polgári engedetlenséget vállaló pedagógusok nem ártottak diákjaiknak, hanem épp ellenkezőleg, felelősen jártak el, tanítottak, neveltek, és azóta is közösségükért dolgoznak. A szervezet szerint a megtorlás nem szakmai, hanem politikai döntés volt, amely nemcsak a tanárok, hanem diákok és iskolai közösségek életét is megnehezítette.
Közleményük szerint a mozgalom sem igazságosnak, sem jogszerűnek nem tartja a Kúria döntését. Úgy vélik, "a polgári engedetlenséget vállaló pedagógusok a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát gyakorolták, azért, hogy egy igazságosabb, működőképesebb oktatási rendszert követeljenek – nem elsősorban maguknak, hanem diákjaiknak, szüleiknek, kollégáiknak és az egész magyar társadalomnak."Adományokból gyűlt össze a perköltség
A Kúria több mint egy millió forintos perköltség fizetésére kötelezte a két tanárt. A döntést követően gyors közösségi összefogás indult: a tanárok perköltségét adományokból sikerült előteremteni. A Tanítanék Mozgalom a Facebookon számolt be arról, hogy:A hétvégén többszázan adakoztatok, és kevesebb mint 24 óra alatt összegyűlt az az összeg – sőt, még több is –, amelyre Kapin Lillának és Törökné Pethő Erzsébetnek a Kúria által megállapított perköltség kifizetéséhez szüksége van
– írták.
A mozgalom tájékoztatása szerint a beérkezett összegből nemcsak a perköltséget tudják fedezni, hanem a fennmaradó részt a kirúgott tanárok további jogi lépéseire, valamint a perekhez kapcsolódó kiadásokra fordítják.
„Bizonyíték ez arra ismét, hogy a szolidaritás él, a közösségi kiállás pedig valódi változást hozhat” – tették hozzá. A Tanítanék Mozgalom közlése szerint Kapin Lilla és Törökné Pethő Erzsébet nem adják fel, és folytatják a küzdelmet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
