Ajándéklink létrehozása

Müller Anna: A pedagógusbérek helyett a kormányzati kommunikációra mentek a százmilliárdok

A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.

A pedagógusbérek elmúlt évtizedekben tapasztalható elmaradásáról és a 2027-re tervezett béremelésekről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna. Az Oktatási Bizottság alelnöke hangsúlyozta: a tanárok fizetése a rendszerváltás óta több alkalommal is jelentősen leszakadt a többi diplomás munkavállaló keresetétől, a korábbi bérrendezési intézkedések pedig nem biztosítottak tartós felzárkózást.

A képviselő felidézte, hogy a 2002-es közalkalmazotti bérrendezés idején a pedagógusok keresete még megközelítette a diplomás átlagbért, 2012-re azonban annak mintegy felére csökkent. Az ezt követően bevezetett pedagógus-életpályamodell kezdetben a minimálbérhez kötötte az illetmények számításának alapját, ám a vetítési alap 101 500 forinton történő befagyasztása miatt a bérek ismét jelentősen elmaradtak a diplomás keresetektől.

Ennek lett az a következménye, hogy 2021-ben már a diplomás átlagbér az 636 363 forint volt, egy pedagógus átlagbére pedig 391 187 forint volt. Azaz 62%-ára csökkent újra. Egy óvodapedagógusnak pedig 283 144 forint, az 45%-a volt az ő bruttó munkabére a diplomás bruttó munkabérnek

– jegyezte meg.

Müller a pedagógusbérek elmaradásával összefüggésben felidézte, hogy 2022 januárjában a budapesti Szent László Gimnázium több tanára kétórás figyelmeztető sztrájkba kezdett. Kitért az akkori oktatásért felelős miniszter, Kásler Miklós kijelentésére is, aki a tanártiltakozások kapcsán úgy fogalmazott: „Nem akarok fenyegetőzni, de lesznek” – utalva a sztrájkok lehetséges következményeire.

A képviselő úgy folytatta, a pedagógusbérek emeléséhez az európai uniós támogatások is hozzájárultak, amelyek lehetővé tették, hogy 2025-től a pedagógusok átlagbére elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ugyanakkor hozzátette: a bérrendezést már évekkel korábban végre kellett volna hajtani.

A politikus a korábbi kormányzati forráselosztást is kifogásolta, miszerint 2021 és 2023 között évente mintegy 250 milliárd forintot fordítottak kormányzati kommunikációra, miközben a pedagógusbérek emelésére rendszeresen forráshiányra hivatkoztak.

Példaként említette a Mathias Corvinus Collegium (MCC) támogatását is, amely 2020-ban megkapta a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, mintegy 290 milliárd forint értékben, valamint további 130 milliárd forint készpénztámogatásban részesült. Müller kiemelte, hogy az MCC-nek juttatott összesen 420 milliárd forint több mint kétszerese annak a 181 milliárd forintnak, amelyet a 2027-es költségvetésben a pedagógusok és a NOKS-dolgozók béremelésére szánnak.

A képviselő által ismertetett tervek szerint a 2027-es költségvetésben összesen 181 milliárd forint jutna az oktatásban dolgozók béremelésére. Ebből 120 milliárd forintot a pedagógusok, 61 milliárdot pedig a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkakörökben foglalkoztatottak bérrendezésére fordítanának.

A tervezett emelések mértéke:

  • Pedagógusok: 5,5 százalék
  • NOKS-dolgozók: 21,5 százalék

Hozzátette: a pedagógusok esetében a tervezett 5,5 százalékos emelés a 3 százalékos inflációs feltételezés mellett reálbér-növekedést is jelentene.

A képviselő külön hangsúlyozta a NOKS-dolgozók szerepét az intézmények mindennapi működésében. Saját pedagógusi tapasztalataira hivatkozva kiemelte, hogy a laboránsok és más segítő munkatársak nélkülözhetetlen feladatokat látnak el az oktatásban, munkájuk elismerése ezért ugyanolyan fontos része a bérrendezésnek.

Felszólalása végén elismerte, hogy a pedagógusbérek további felzárkóztatására is szükség van, ugyanakkor a 2027-re tervezett emeléseket és a tankerületek működésének átalakítását az oktatási rendszerben tervezett változások fontos elemeinek nevezte.

 

Hozzászólások