„Nekem ott az alapvető biztonságérzetem szűnt meg” – megszólaltak a Karinthy egykori tanárai

Négy évvel a polgári engedetlenségi akciók és a pedagógusok elbocsátása után újra leült beszélgetni a Karinthy Frigyes Gimnázium két egykori tanára.

Berta Beáta és Rábai János 2022 novemberéig a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumban tanítottak. Rábait öt kollégájával együtt a polgári engedetlenségi akciókban való részvétele miatt bocsátották el, Berta pedig azok közé tartozott, akik szolidaritásból, lelkiismereti okokra hivatkozva felmondtak.

A két pedagógust négy évvel az országos oktatási tiltakozások és fél évvel a kormányváltás után a 24.hu ültette újra egy asztalhoz, hogy arról beszélgessenek, hogyan alakult az életük azóta, és milyen változásokat tartanak szükségesnek a magyar oktatásban.

Rábai János jelenleg a budapesti Szent László Gimnáziumban tanít magyart és médiát. Korábban is próbált visszatérni a közoktatásba, ám a 2024/2025-ös tanévben a szerződésének meghosszabbítását minisztériumi szintről megakadályozták.

A kormányváltás után végül ismét lehetőséget kapott a tanításra: a visszatérést inkább újrakezdésként éli meg, és úgy látja, hogy a jelenlegi oktatási környezet szabadabb annál, mint amilyen a 2022-es tiltakozások idején volt.

Berta Beáta ezzel szemben nem tért vissza a közoktatásba. Jelenleg egy nyelviskola képzési vezetőjeként dolgozik, emellett a CEU Szókratész-programjában felnőtteket tanít, és irodalomterápiával is foglalkozik.

Mint mondja, a gyerekek továbbra is hiányoznak neki, de a Karinthyban történtek után alapvetően megváltozott a tanári pályához való viszonya.

Amikor azt kérdezik, hogy na, és visszajössz tanítani, akkor nekem az az első reakcióm, hogy hova vissza?

– fogalmazott Berta. Korábbi diákjai és kollégái jelentős része már nincs az intézményben, ezért a visszatérés nem jelenthetné a régi életének folytatását.

Nekem ott az alapvető biztonságérzetem szűnt meg

– tette hozzá. Felidézte, hogy amikor kollégáit elbocsátották, és nem állt ki mellettük minden iskola, úgy érezte, ha ez megtörténhetett, akkor bármi megtörténhet. Bár nem zárja ki végleg a közoktatásba való visszatérést, ehhez előbb meg kellene bizonyosodnia arról, hogy hasonló eset többé nem fordulhat elő. Egyelőre azonban nem látja ennek egyértelmű jeleit.

Ha ezt meg lehet velünk csinálni, akkor bármit meg lehet csinálni.

2022 őszén országszerte pedagógusok tiltakoztak az oktatás helyzete, az alacsony bérek, a túlterheltség és a szakmai autonómia hiánya miatt. A polgári engedetlenségi akciókban részt vevő tanárok közül többen elveszítették az állásukat.

November 30-án három budapesti intézményből összesen nyolc pedagógust bocsátottak el, köztük a Karinthy Frigyes Gimnázium hat tanárát.

Rábai János felidézte, hogy az elbocsátásáról először a diákjaitól értesült, míg Berta Beáta egy újságíró telefonhívása után tudta meg, hogy a Belügyminisztérium több pedagógus munkaviszonyának megszüntetéséről adott hírt.

Rábai számára különösen fájdalmas volt, hogy az érettségi előtt néhány hónappal kellett otthagynia az osztályát. Mint mondta, eredetileg hosszú távon a tanári pályán képzelte el az életét, az elbocsátást pedig úgy élte meg, hogy kettétört a szakmai pályafutása.

Berta Beáta úgy fogalmazott, a távozása mögött nemcsak a kollégáival vállalt szolidaritás állt, hanem az is, hogy egyre kevésbé tudott azonosulni az oktatási rendszer működésével. Úgy érezte, a túlságosan kötött tanterv és a pedagógusok mozgásterének beszűkülése miatt az iskola nem tudja megfelelően betölteni társadalmi szerepét.

„A demokrácia munka” – a pedagógusoknak is változniuk kell

A beszélgetésben a két tanár arra is kitért, milyen feladatok várnak az új oktatásirányításra. Berta Beáta pozitív fejleménynek tartja, hogy ismét önálló oktatási minisztérium működik, és az oktatási miniszter nyitottságot mutat a diákközpontú oktatás iránt.

Ugyanakkor attól tart, hogy az intézményi változások önmagukban nem elegendők, szerinte ugyanis a pedagógustársadalom jelentős része hosszú éveken keresztül ahhoz szokott hozzá, hogy a problémákat inkább hallgatással vagy informális megoldásokkal próbálja kezelni.

Rábai János is úgy látja, hogy a korábbi rendszer működéséből fakadó félelmek tovább élnek a pedagógusokban, még akkor is, ha a korábbi korlátozások egy része már megszűnt. Ugyanakkor úgy gondolja, most lehetőség nyílhat arra, hogy a tanárok érdemben részt vegyenek az oktatási rendszer átalakításában.

Szerintem ez egy történelmi lehetőség. Az, hogy most a pedagógusok beleszólhatnak abba, hogy hogyan alakítsák újra az egész oktatási rendszert.

Hozzátette, nem lehet kizárólag egy kormánytól, párttól vagy oktatási minisztertől várni a változást. A pedagógusoknak is élniük kell azzal a lehetőséggel, hogy megfogalmazzák a tapasztalataikat, jelezzék a problémákat, és részt vegyenek a megoldások kidolgozásában.

A két pedagógus abban is egyetértett, hogy a jövő oktatásának gyermekközpontúbbnak kellene lennie. Rábai szerint a tanároknak nagyobb szabadságot kellene kapniuk abban, milyen módszerekkel készítik fel a diákokat a követelmények teljesítésére, Berta pedig a pedagógusok módszertani támogatását és a szakmai szemléletváltást tartja elengedhetetlennek.

 

Hozzászólások

„A gesztus a legfontosabb” - Ilyen ajándékokat szokás adni a tanároknak karácsonykor

Van, ahol egy tábla csokoládéval vagy saját készítésű aprósággal lepik meg a pedagógusokat karácsonykor, máshol akár egy több százezer forintos wellnesshétvége ötlete is felmerül. Az ajándékozási szokások jelentősen eltérnek, és nemcsak az ajándékok értéke, hanem maga az ajándékozás szükségessége is megosztja a szülőket és a pedagógusokat.