Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
„Régóta vártam ezt az alkalmat. Ma elindítjuk az Oktatási Párbeszédet a magyar oktatás megújításáért” – írta közösségi oldalán Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
A kezdeményezés első állomásán, Pest vármegyében mintegy ötven résztvevővel tartanak workshopot, amelyen arról gondolkodnak közösen, milyen oktatásra, iskolára és tudásra van szükségük a ma és a jövőben felnövő generációknak.
A miniszter bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a gyermekközpontú, 21. századi oktatási rendszer kialakítása közös ügy, amely egyúttal az ország jövőjét is meghatározza.
Szerinte az oktatás megújításához elengedhetetlen a helyi szempontok és szükségletek megismerése. Fontosnak tartja, hogy minden térség lehetőséget kapjon arra, hogy megfogalmazza saját tapasztalatait és elképzeléseit.
A Pest vármegyei eseményt országos programsorozat követi. Lannert Judit tájékoztatása szerint az első workshop tapasztalatai alapján alakítják ki a további találkozók programját, majd a következő hónapokban valamennyi régiót felkeresik.
A kezdeményezés célja, hogy minél több véleményt és javaslatot gyűjtsenek össze a magyar oktatás jövőjéről, és a különböző térségek szempontjai is megjelenjenek a közös gondolkodásban.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
