A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”. Nagy Erzsébet szerint az időhúzás végül akár sztrájkhoz is vezethet.
A belső továbbképzések szabályain és az igazgatóképzésen is változtatna a szakmai szervezet.
Október 22-ig meghosszabbította a bölcsődei igényfelmérés kitöltési határidejét az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A felmérés eredményei alapján tervezik meg a következő időszak fejlesztéseit.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében, és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
Új elnököt keresnek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal élére: a minisztérium már közzé is tette a pályázati felhívást. A hivatalt jelenleg dr. Magyar Zita vezeti, aki 2020 óta tölti be az elnöki tisztséget. A pályázatokat szeptember végéig várják, a tervek szerint pedig gyorsan lezárnák a vezetőváltást: október 15-én már az új elnök töltheti be a pozíciót.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok: milyen helyettes államtitkárok dolgoznak alattuk, és pontosan milyen feladatokért felelnek. A közoktatásban például külön helyettes államtitkári területet kapott a pedagógiai innováció és a pedagógusszakma megújítása.
Habár több olyan intézkedés is történt az oktatásban az elmúlt hónapok során, amelyek jó irányba mutatnak, Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint a rendszer működése egyelőre nem változott meg érdemben.
Foglalkozástervekkel, módszertani ötletekkel és különböző korosztályokra szabott segédanyagokkal készülhetnek az intézmények a „Gyermekek és diákok hangja” projektnapra. A minisztérium oldalán már elérhetők az összegyűjtött jó gyakorlatok, a lista pedig tovább bővülhet.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Az oktatási miniszter mellett az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárai és a miniszteri biztosa is elküldték jókívánságaikat a szeptember elsején a diákoknak.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyerek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyerekek védelmének közös felelősségét.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom, amely konkrét javaslattal fordult az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
Három minisztérium képviselői egyeztettek a Magyar Tudományos Akadémia vezetőivel, ahol napirendre került többek között a tehetséggondozás, a közoktatást segítő kutatások, az egyetemi kutatócsoportok támogatása és a tudományos minőségbiztosítás.
