Megszólalt a kinevezését visszautasító tankerületi vezető: bizalomhiány miatt döntött a visszalépés mellett
A matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás László Facebook-bejegyzésben indokolta meg a váratlan visszalépését.
A matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás László Facebook-bejegyzésben indokolta meg a váratlan visszalépését.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt. Bár a tervek szerint az érintettek kedvezőbb feltételekkel folytathatnák tanulmányaikat egy másik egyetemen, egyelőre a szükséges jogszabályt még nem fogadták el, és az intézmények közötti megállapodást sem írták alá.
Néhány napos bizonytalanság után végre kiderült, kik irányítják novembertől a tankerületi központokat. Az eredetileg tervezett időponthoz képest később, november 5-én állnak munkába az új igazgatók, de nem mindenhol: öt tankerületben ugyanis újra meg kell hirdetni a vezetői posztot.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
A szabad játék elsődlegessége, a digitális nevelés, a rugalmas iskolakezdés és a neurodiverzitás is szóba került az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megújításáról tartott szakmai egyeztetésen. A részt vevő óvodapedagógusok a délutáni foglalkozások jövőjéről, valamint az új szakmai elvek megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekről is kérdeztek.
Átalakíthatják a heti öt kötelező testnevelésóra rendszerét. Az egyik elképzelés szerint a diákoknak a jövőben három testnevelésórájuk lenne, amelyet két választható sportfoglalkozás egészítene ki. A Civil Közoktatási Platform szerint már az is enyhítést jelentene, ha az iskolai sportkörökben való részvétellel ki lehetne váltani heti két testnevelésórát.
Korábban csak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárainak és néhány helyettes államtitkárának kilétét lehetett tudni, most azonban a minisztérium további vezető munkatársainak névsorát is nyilvánosságra hozták.
A Tanítanék Mozgalom szerint a gyerekeket nem kellene már ilyen fiatalon versenyeztetni és különböző iskolatípusokba válogatni, ezért egy kevésbé szelektív oktatási rendszerben a jelenlegi középiskolai felvételire sem lenne szükség.
Nem elég, ha egy iskolában van gyógypedagógus: a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadása az egész tantestület közös felelőssége. Ez az egyik legfontosabb üzenete annak a tízpontos javaslatcsomagnak, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium SNI szakértői munkacsoportja hozott létre.
A tervek szerint a gyerekek és fiatalok rendszeresen véleményt mondhatnának az őket érintő kérdésekről.
Az általános iskolások játékos feladatokon és személyes történeteken keresztül, a középiskolások pedig egy dokumentumfilm segítségével ismerkedhetnek meg az 1956-os forradalom eseményeivel.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”. Nagy Erzsébet szerint az időhúzás végül akár sztrájkhoz is vezethet.
A belső továbbképzések szabályain és az igazgatóképzésen is változtatna a szakmai szervezet.
Október 22-ig meghosszabbította a bölcsődei igényfelmérés kitöltési határidejét az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A felmérés eredményei alapján tervezik meg a következő időszak fejlesztéseit.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében, és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.