Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
Idén október 19-re hirdették meg a Snétberger Zenei Tehetség Központ őszi bentlakásos kurzusát a felsőörsi Zenevölgy Központban, amely a program 2011-es indulása óta először maradt el – írta a Népszabadság.
A hátrányos helyzetű, kiemelkedően tehetséges fiatalokat támogató program finanszírozását a Nemzeti Tehetség Központ (NTK) az elmúlt években fokozatosan csökkentette, a korábbi 140–150 millió forintos költségvetést megfelezte, illetve leépítette a diákok szociális és szakmai támogatását biztosító mentorhálózatot is.
Az NTK végleg kiszáll a program működtetéséből, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium pedig lehetőséget biztosít a Snétberger Alapítvány számára, hogy önállóan folytassa a munkát, ehhez forrást is megítélt. Az NTK a Népszabadságnak küldött válaszában közölte, nem vesz részt a szaktárcával esedékes koordinációban, és „a megvalósítás részletes feltételeinek véglegesítése a minisztérium és az érintett alapítvány közötti további egyeztetést igényel.” Az nem derült ki, hogy erre miért van szükség, illetve mikor kerülhet rá sor.
A program alapítója és művészeti igazgatója, Snétberger Ferenc július óta többször is próbált kapcsolatba lépni Lannert Judit minisztériumával, hiába. Egyelőre hiányzik a minisztériumi jóváhagyás, ezért sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok részvételét nem tudták megszervezni.
„Sejtéseim szerint valaki vagy valakik próbálták lehúzni a programot, illetve rossz hírét kelteni. Azonban azért valljuk be, hogy a másik fél – jelen esetben én magam – meghallgatása nélkül döntést hozni egy 16 éves sikerprogramról nem éppen bölcs döntés”
– nyilatkozta a lapnak.
A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész 2011-ben indította el berlini pedagógiai tapasztalatai alapján a különleges zenei tehetséggel rendelkező, elsősorban roma és hátrányos helyzetű fiatalok tehetséggondozását. A felsőörsi központban azóta több száz fiatal tanult, akiknek több mint 85 százaléka később bekerült például a Bartók Konzervatóriumba vagy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre.
A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
