Nem elég, ha egy iskolában van gyógypedagógus: a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadása az egész tantestület közös felelőssége. Ez az egyik legfontosabb üzenete annak a tízpontos javaslatcsomagnak, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium SNI szakértői munkacsoportja hozott létre.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban október 22-én tartott szakmai egyeztetésen a részt vevő civil és szakmai szervezetek megismerhették a Lányi Marietta köznevelési államtitkár által létrehozott SNI Szakértői Munkacsoport első, tíz pontból álló javaslatcsomagját.
A találkozón a Civil Kollégium Alapítvány is jelen volt a Differenciált és Inkluzív Oktatásért (DIO) együttműködés képviseletében. A szervezet beszámolója szerint a résztvevők nemcsak megismerhették a tervezett intézkedéseket, hanem kisebb csoportokban véleményezhették is azokat, megfogalmazhatták a megvalósítás lehetséges akadályait, és további szempontokat javasolhattak. A szakmai egyeztetés egyik központi gondolata az volt, hogy minden gyereknek joga van a képességei kibontakoztatásához és a saját szükségleteinek megfelelő, jó minőségű oktatáshoz.
A munkacsoport javaslataiból Lannert Judit azt emelte ki, hogy a javaslatcsomag egyik lényeges eleme a pedagógusok és gyógypedagógusok közötti együttműködés erősítése. Ennek részeként közös tanórák megtartását és heti két óra közös szakmai munkát is javasolnak. Emellett hangsúlyt kap a jogszabályban meghatározott osztály- és csoportlétszámok betartása, valamint az, hogy a szakértői véleményekben megfogalmazott javaslatok minden olyan pedagógushoz eljussanak, aki az érintett gyerekkel foglalkozik.
A munkacsoport szerint fontos lenne az SNI-irányelvek megismertetése a teljes nevelőtestülettel is. Ez összhangban áll azzal az alapelvvel, hogy az SNI-s gyerekek befogadása és támogatása nem kizárólag a gyógypedagógus feladata, hanem az egész intézmény közös szakmai felelőssége.
A tervezett változtatások között szerepel továbbá, hogy a fejlesztő foglalkozások időpontját a gyerekek terhelhetőségéhez és egyéni igényeihez igazítsák, egyszerűsítsék az utazó gyógypedagógusok adminisztrációját, valamint pontosítsák a súlyos és halmozott fogyatékossággal kapcsolatos, illetve az érintett intézményekre és ellátási formákra vonatkozó szabályozást. A munkacsoport első javaslatcsomagjáról ebben a csikkünkben írtunk részletesen.
A Civil Kollégium Alapítvány beszámolója szerint a DIO együttműködés számára különösen fontos volt a minisztériumi egyeztetés, mivel az elmúlt években érintett szülőkkel, pedagógusokkal és szakemberekkel közösen dolgozták ki az SNI Köznevelési Minimumot.
Ebben több olyan változtatást is sürgettek, amelyek a most bemutatott javaslatokban is megjelennek, mint például a gyerekek egyéni szükségleteihez igazodó támogatást, a pedagógusok közötti szakmai együttműködést, a valódi befogadást és az ehhez szükséges intézményi feltételek biztosítását. A szervezet fontos előrelépésnek tartja, hogy ezek a kérdések a minisztériumi szakmai egyeztetések napirendjére kerültek.
„Ez még nem a cél, hanem egy fontos kezdet” – fogalmaztak beszámolójukban, hangsúlyozva, hogy a javaslatok pontosítása, elfogadása és gyakorlati megvalósítása még hátravan.
Lannert Judit tájékoztatása szerint a munkacsoport a társadalmi egyeztetés során beérkező visszajelzések alapján pontosítja a javaslatait. A következő szakaszban a speciális nevelési-oktatási intézmények helyzetével és a szükséges további változtatásokkal foglalkoznak majd. A most bemutatott intézkedések egyelőre javaslatok, így azok tényleges bevezetéséről és megvalósításáról további döntések szükségesek.
Gyógypedagógusok részt vennének az osztálytermi munkákban, kevesebb adminisztráció, a diákok napirendjéhez igazodó fejlesztések – ilyen és ehhez hasonló javaslatok szerepelnek az SNI munkacsoport tízpontos csomagjában.
Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója szerint nagyon fontos a diákok mentális egészségének megőrzése, mert sok szülőnek nagyon magasak az elvárásai.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Mitől jó egy középiskola, milyen szempontokat érdemes mérlegelni az intézmény kiválasztásakor, és mennyire alkalmas a jelenlegi felvételi rendszer arra, hogy a gyerekek a számukra megfelelő helyre kerüljenek?
Elérhetővé vált a KIFIR tanulmányi területkeresője, amelyben a középiskolába készülő diákok és szüleik már böngészhetik a középiskolák meghirdetett képzéseit és felvételi tájékoztatóit. Az írásbeli vizsgahelyszínek keresőjének megnyitására azonban még várni kell.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
