Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.
Több ízben beszámoltunk arról, hogy a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület olyan javaslatot nyújtott be az oktatási minisztéroumhoz, amely szerint az önálló óvodai nevelőmunkát kizárólag diplomás óvodapedagógusok végezhetnék, a középfokú végzettségű óvodai nevelőket pedig pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehetne alkalmazni.
A javaslatról most a koragyermekkori államtitkárságon tartott szakmai egyeztetésen is szó esett. A MOE arról számolt be, hogy a képzés kivezetése három fő pillérre épülne.
Az első pillér az óvodapedagógusi hivatás védelme. A cél annak biztosítása, hogy az önálló óvodai nevelőmunkát kizárólag felsőfokú végzettséggel lehessen végezni. Az egyesület szerint ezzel megőrizhető az óvodapedagógusi pálya szakmai rangja, és elkerülhető a hivatás felhígulása.
A második pillér a középfokú képzés megújítása. Ennek részeként erősítenék a pszichológiai, pedagógiai és gyógypedagógiai alapozást, valamint magasabb színvonalú pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensi szakképzettséget biztosítanának. A tervek között anyagi és egységes felvételi ösztönzők is szerepelnek.
A harmadik pillér a már pályán lévők számára biztosított átmenet. Az érintetteknek egy ötéves, munka mellett is elvégezhető BA-képzési karrierutat biztosítanának, amelynek végén megszerezhetnék az óvodapedagógusi diplomát.
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról is, hogy a MOE eredeti javaslata szerint a már végzettséget szerzett óvodai nevelőknek két évük lenne eldönteni, hogy megszerzik-e a diplomát, és további öt év állna rendelkezésükre a tanulmányok elvégzésére. A mostani tájékoztatás az ötéves képzési lehetőséget megerősíti, a döntési időszak pontos hosszát azonban nem részletezi.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
