Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

A 2026-os országos kompetenciamérést március 23. és május 29. között írták meg a diákok. A digitális teszteket több mint 607 ezer tanuló töltötte ki, matekból és szövegértésből pedig a negyedikesektől egészen a tizenegyedikesekig mérték fel a tudásukat. Az Oktatási Hivatal november 2-án közzétett adatai alapján matekból a tavalyi évhez hasonlóan jobban teljesítettek a diákok, mint szövegértésből. Utóbbiból ugyanis a negyedikesek és az ötödikesek eredménye is jelentősen romlott.

Matekból a legtöbbet a nyolcadikosok javítottak, akik átlagosan 14 ponttal értek el jobb eredményt, mint tavaly. Az átlagpontszámok így alakultak a 2025-ös eredményekhez képest:

  1. évfolyam: 1390 pontról 1389 pontra csökkent (−1 pont)
  2. évfolyam: 1465 pontról 1459 pontra csökkent (−6 pont)
  3. évfolyam: 1480 pontról 1481 pontra emelkedett (+1 pont)
  4. évfolyam: 1553 pontról 1562 pontra emelkedett (+9 pont)
  5. évfolyam: 1593 pontról 1607 pontra emelkedett (+14 pont)
  6. évfolyam: 1717 pontról 1730 pontra emelkedett (+13 pont)
  7. évfolyam: 1656 pontról 1658 pontra emelkedett (+2 pont)
  8. évfolyam: 1758 pont maradt (0 pont)

Gond van negyedik és ötödik osztályban

Bár matekból összességében jobbak az eredmények, mint szövegértésből, a negyedikesek teljesítménye így is aggasztó. Ugyanis a negyedikesek 31,59 százaléka az első képességszinten vagy az alatt teljesített. Ráadásul a gyengén teljesítők aránya nem csökkent, hanem egy valamelyest még nőtt is: 2025-ben a negyedikesek 31,28 százaléka tartozott ide, 2026-ban viszont már 31,59 százalékuk.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első képességszinten lévő diákok jellemzően olyan egyszerű matekfeladatokat tudnak megoldani, amelyeknél minden szükséges információt megkapnak, és pontosan le van írva, mit kell csinálniuk. A begyakorolt műveletekkel még boldogulnak, ha egyértelmű, milyen lépéseket kell követniük. A második képességszinten már egyszerű, egylépéses problémákat is meg tudnak oldani, ismerik az alapvető matematikai fogalmakat, és alkalmazni tudják a korábban megtanult eljárásokat.

Csakhogy a negyedikesek további 31,41 százaléka is mindössze ezt a második szintet érte el. Ez azt jelenti, hogy a negyedikesek 63 százaléka legfeljebb a második képességszintig jutott, vagyis nem érte el azt a szintet, ahol már az ismerős helyzetekben felmerülő, egy-két lépéses problémák megoldása és az egyszerű problémamegoldási stratégiák alkalmazása is elvárható.

Az ötödikeseknél sem túl biztató a helyzet. Nemcsak az országos átlagpontszámuk csökkent hat ponttal, hanem a gyengébben teljesítők aránya is nőtt. Míg 2025-ben az ötödikesek 19,36 százaléka teljesített az első képességszinten vagy az alatt, addig 2026-ban már 20,51 százalékuk. Ha pedig a második szinten teljesítőket is beleszámoljuk, még kedvezőtlenebb a kép. Tavaly az ötödikesek 44,60 százaléka jutott el legfeljebb a második szintig, idén viszont már 46,17 százalékuk.

A nyolcadikosok viszont sokat javítottak

A nyolcadikosoknál már jóval kedvezőbb a kép. Ők javítottak a legtöbbet matekból: az országos átlagpontszámuk 1593-ról 1607 pontra nőtt, vagyis 14 ponttal teljesítettek jobban, mint tavaly. Ráadásul nemcsak az átlagpontszámuk emelkedett, hanem a képességszintek szerinti megoszlás is javult.

Míg 2025-ben a nyolcadikosok 8,99 százaléka tartozott az első képességszintre vagy az alá, addig 2026-ban már csak 7,98 százalékuk. Közben a jobban teljesítők aránya is nőtt. Az ötödik képességszinten lévők aránya 18,93 százalékról 20,92 százalékra, a hatodik szinten teljesítőké pedig 7,94 százalékról 8,92 százalékra emelkedett.

Ez azért fontos, mert az ötödik képességszinten a diákok már olyan összetettebb matekfeladatokkal is boldogulnak, amelyek megoldásához több lépésre és önálló gondolkodásra van szükség. A hatodik szinten pedig már bonyolultabb problémákat is képesek értelmezni, matematikai modelleket alkotni, és akár többféle megoldási lehetőséget is össze tudnak hasonlítani.

A hetedikeseknél szintén javult az országos átlag, bár az első képességszinten vagy az alatt teljesítők aránya kismértékben, 8,81 százalékról 8,93 százalékra nőtt. Ezzel együtt az ötödik és hatodik szinten teljesítők aránya is emelkedett. A kilencedikeseknél 2,90 százalékról 2,68 százalékra, a tizedikeseknél pedig 6,03 százalékról 5,43 százalékra csökkent a legalacsonyabb képességszinteken teljesítők aránya. A tizenegyedikeseknél viszont minimális romlás látszik ezen a téren: az első képességszinten vagy az alatt teljesítők aránya 2,58 százalékról 2,65 százalékra nőtt.

Kompetenciamérés 2026: tanulói képességszintek eloszlása matematikából
Oktatási Hivatal

Továbbra is a fiúk a jobb matekosok

Míg szövegértésből minden évfolyamon a lányok értek el jobb eredményt, matekból továbbra is a fiúk teljesítettek jobban. A nemek szerinti adatok alapján mind a hat vizsgált évfolyamon magasabb átlagpontszámot szereztek a fiúk. A legnagyobb különbség a negyedikeseknél volt: a fiúk átlagosan 32 ponttal értek el többet, mint a lányok. A tizedikeseknél is jelentős, 31 pontos eltérést mértek.

A fiúk előnye évfolyamonként így alakult:

  • 4. évfolyam: 32 pont
  • 5. évfolyam: 21 pont
  • 6. évfolyam: 25 pont
  • 7. évfolyam: 24 pont
  • 8. évfolyam: 11 pont
  • 10. évfolyam: 31 pont

Szakadék a megyék között

Nemcsak az évfolyamok és a nemek között vannak különbségek, hanem abban is, hogy az ország melyik részén tanulnak a diákok. Az általános iskolások körében minden vizsgált évfolyamon Budapesten születtek a legjobb matekeredmények. A középiskolásoknál viszont Győr-Moson-Sopron és Zala vármegye került az élre. Ezzel szemben a nyolc vizsgált évfolyamból hatnál Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében teljesítettek a leggyengébben a diákok.

Az évfolyamonkénti legjobb és leggyengébb eredmények a következőképpen alakultak.

4. évfolyam:

  • legjobb: Budapest 1448 pont
  • leggyengébb: Borsod-Abaúj-Zemplén 1338 pont

5. évfolyam:

  • legjobb: Budapest 1540 pont
  • leggyengébb: Borsod-Abaúj-Zemplén 1382 pont

6. évfolyam:

  • legjobb: Budapest 1538 pont
  • leggyengébb: Borsod-Abaúj-Zemplén 1417 pont

7. évfolyam:

  • legjobb: Budapest 1628 pont
  • leggyengébb: Borsod-Abaúj-Zemplén 1481 pont

8. évfolyam:

  • legjobb: Budapest 1667 pont
  • leggyengébb: Nógrád 1527 pont

9. évfolyam:

  • legjobb: Győr-Moson-Sopron 1780 pont
  • leggyengébb: Borsod-Abaúj-Zemplén 1670 pont

10. évfolyam:

  • legjobb: Győr-Moson-Sopron 1708 pont
  • leggyengébb: Jász-Nagykun-Szolnok 1586 pont

11. évfolyam:

  • legjobb: Zala 1808 pont
  • leggyengébb: Borsod-Abaúj-Zemplén 1701 pont

A legnagyobb különbség az ötödikeseknél volt: Budapesten átlagosan 158 ponttal teljesítettek jobban a diákok, mint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A hetedikeseknél 147, a nyolcadikosoknál pedig 140 pont volt az eltérés a legjobb és a leggyengébb területi eredmény között. A legkisebb különbséget a tizenegyedikeseknél mérték, de még itt is 107 ponttal értek el magasabb átlagot a zalai diákok, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyeiek.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a 2026-os volt az utolsó olyan országos kompetenciamérés, amelyen nyolc évfolyamon vizsgálták a diákok tudását. Lannert Judit ugyanis bejelentette a kompetenciamérések átalakítását, amellyel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Emellett 2027 elején az Oktatási Hivatal ellenőrizni fogja azokat az iskolafenntartókat is, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt korábban intézkedési tervet kellett készíteniük. Erre akkor kerül sor, ha az érintett iskolában három év elteltével sem javulnak megfelelően az eredmények. A 2027. január 4. és április 30. közötti ellenőrzéseken azt vizsgálják majd, hogy a fenntartók valóban végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket.

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.