A tanév rendjéről szóló társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetben nemcsak a szünetek, az érettségik és az iskolai témanapok időpontjai szerepelnek. A dokumentum jelentősen átalakítaná a kompetenciamérések rendszerét, és egy új ellenőrzési elemet is bevezetne. Az Oktatási Hivatal 2027 elején vizsgálni fogja azoknak a fenntartóknak az intézkedéseit, amelyeknél a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt korábban fenntartói intézkedési terv készítését írta elő a jogszabály.
A rendelettervezetben ez áll:
2027. január 4. és 2027. április 30. között a Hivatal szakmai ellenőrzés keretében megvizsgálja az EMMI rendelet 80. § (4) bekezdése szerinti fenntartói intézkedési tervben foglaltak végrehajtását és dokumentálását.
A vizsgálatról készült jelentést az Oktatási Hivatalnak 2027. augusztus 27-ig kell megküldenie a köznevelésért felelős miniszternek.
Nem minden fenntartót érint az ellenőrzés
A rendelet szövege első látásra nem részletezi, pontosan mely fenntartókat érinti az ellenőrzés. A kulcs az idézett szakaszban található hivatkozás: az Oktatási Hivatal azokat a fenntartói intézkedési terveket vizsgálja majd, amelyek elkészítését a köznevelési intézmények működéséről szóló EMMI-rendelet 80. §-a írja elő.
A jelenlegi szabályozás szerint az Oktatási Hivatal először akkor figyelmezteti az iskola fenntartóját, ha az országos kompetenciamérés eredményei alapján az intézmény tanulóinak legalább fele nem éri el az előírt képességszintet szövegértésből és matematikából.
A rendelet szerint erre akkor kerül sor, ha
- a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 2. képességszintet vagy
- a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet, illetve
- a 10. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet.
Ebben az esetben az iskola három hónapon belül intézkedési tervet készít, amelyet megküld a fenntartónak.
Az EMMI-rendelet szerint azonban nem ér véget a folyamat az iskolai intézkedési terv elkészítésével. A jogszabály úgy fogalmaz:
„A hivatal felhívja az iskola fenntartóját arra, hogy készítsen intézkedési tervet és nyújtsa be jóváhagyásra, ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívást követő harmadik évben elvégzett mérés eredményei alapján [...] a feltételek továbbra is fennállnak.”
Vagyis ha három év elteltével sem javulnak az eredmények, és az iskola továbbra is a jogszabályban meghatározott küszöb alatt teljesít, akkor már nem az intézménynek, hanem a fenntartónak kell intézkedési tervet készítenie.
A fenntartó a felhívástól számított három hónapon belül köteles benyújtani a tervet az Oktatási Hivatalnak, amelynek jóváhagyása nélkül az nem válik érvényessé.
Már eddig is szerepelt a jogszabályban az ellenőrzés lehetősége
Az EMMI-rendelet jelenleg is tartalmazza, hogy „a hivatal szakmai ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.”
A most közzétett tanév rendje ezt a szabályt konkretizálja. Konkrét időpontot jelöl ki arra, hogy az Oktatási Hivatal mikor végzi el ezeket az ellenőrzéseket.
Nem véletlenül figyelik a kompetenciamérési eredményeket
A 2025-ös országos kompetenciamérés adatai szerint bár több évfolyamon javultak a szövegértési eredmények, továbbra is jelentős azoknak a diákoknak az aránya, akik nem rendelkeznek a mindennapi életben szükséges alapvető szövegértési készségekkel.
A negyedikesek mintegy 45 százaléka a második képességszinten vagy az alatt teljesített szövegértésből, vagyis közel minden második tanuló úgy kezdi meg a felső tagozatot, hogy jelentős nehézségei vannak az olvasott információk értelmezésével. A nyolcadikosok körében is több mint minden ötödik diák tartozik ebbe a körbe.
A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, a megértéssel azonban komoly nehézségeik vannak.
A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni
– nyilatkozta korábban az Eduline-nak Steklács János olvasáskutató és nyelvész.
„Minél idősebbek, annál rosszabb a helyzet” – ezért van a diákok szövegértése mélyponton a magyartanár szerint
Az évek óta folyamatosan csökkenő tendencia párhuzamba hozható a terjedelmében egyre bővülő, de minőségében silányuló Nemzeti Alaptantervvel. Schiller Mariannt, magyar-angol szakos tanárt, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagját, a diákok szövegértéséről kérdeztük.
