Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
Szeptember 30-án tette közzé a Times Higher Education (THE) a 2027-es egyetemi rangsorát, melyben 2297 felsőoktatási intézmény szerepel 118 országból és területről, szemben az előző évi 2191 intézménnyel.
Erre a listára idén 13 magyar került fel. A legjobb eredményt tavalyhoz hasonlóan a Semmelweis érte el, azonban nem a 251-300. helyes kategóriába, hanem a 247. helyre sorolták. A második magyar egyetem pedig a THE rangsora szerint az Óbudai Egyetem lett, ezzel pedig megelőzte most is az ELTE-t, a BME-t és a legnagyobb vidéki felsőoktatási intézményeket is.
A THE-rangsor a következőképpen alakult a magyar egyetemeknél:
Szembetűnő a fejlődés a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Miskolci Egyetem esetében is: míg a 2026-os listán még a 1500+ kategóriában szerepeltek, a 2027-es rangsorban már a 1601–1800., illetve az 1801–2000. helyes sávokban. (Fontos azt is kiemelni, hogy a THE friss rangsorában a korábbinál részletesebb sávbeosztást alkalmazott: míg tavaly az 1500. hely után valamennyi egyetemet az 1501+ kategóriába sorolták, idén ezt több, szűkebb sávra bontották.)
A Széchenyi István Egyetem tájékoztatása szerint az intézmény a tavalyi 1835. helyről az 1625. pozícióba ugrott előre, így a hazai egyetemek közül ők javítottak a legtöbbet.
Magyarország összességében folyamatos előrelépést ért el az idei világranglistán, ami különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy az európai egyetemekre egyre nagyobb nyomás nehezedik a kelet-ázsiai intézmények további erősödése, valamint a globális erőviszonyok Nyugatról Kelet felé történő átrendeződése miatt
– emelte ki Phil Baty, a THE globális ügyekért felelős vezetője, majd hozzátette, hogy a Semmelweis Egyetem visszatérése a rendkívül erős versenyt jelentő világ legjobb 250 egyeteme közé jól jelképezi ezt az előrelépést. Baty hangsúlyozta, hogy más magyar intézmények is jelentős javulást értek el, még ha ezt egyes esetekben el is fedi a rangsor új, részletesebb sávos besorolási rendszere.
A University of St Andrews végzett az élen a The Times és a The Sunday Times legfrissebb brit egyetemi rangsorában. Oxford és Cambridge eközben egyik dobogós helyet sem szerezte meg – a rangsor 33 éves történetében mindössze másodszor fordult elő ilyen.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.
