Létrejött a Semmelweis Egyetem második németországi kampusza

Az intézményben nyolcvan új hallgató kezdheti meg tanulmányait, de az oktatás mellett közös kutatások is indulnak majd a képzőhely és a SOTE között.

  • Eduline

Tíz évre szóló stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Semmelweis Egyetem és a kaiserslauterni Westpfalz-Klinikum. Az együttműködés eredményeként létrejön a Semmelweis Egyetem második németországi campusa, ahol évente nyolcvan hallgató kezdheti meg tanulmányait

– írja a Portfolio. A programban részt vevő hallgatók az orvosi képzés első három évét Budapesten töltik, ahol elméleti és preklinikai oktatásban részesülnek, a képzés második felében pedig Németországban, már közvetlenül a betegek mellett végzik majd klinikai gyakorlatukat.

A kaiserslauterni intézmény – ugyanúgy, mint a 2008-ban alapított hamburgi Asklepios Campus – a magyar egyetem kihelyezett képzőhelyeként működik majd, tehát a tanterv megegyezik a budapestiével. A klinikai oktatásért felelős németországi professzorok és egyetemi docensek kinevezését a Semmelweis Egyetem Szenátusa hagyja jóvá.

A SOTE 1983-ban indította el német nyelvű képzését, és jelenleg a hallgatók körülbelül harmada érkezik külföldről.

Az új intézmény nem csak az oktatás, de a tudományos kutatás előremozdítása miatt is fontos lesz, ugyanis a SOTE és a kihelyezett képzőhely az informatika, a mesterséges intelligencia és a műszaki tudományok egészségügyi alkalmazásának területén is közös kutatásokat indít majd.

https://eduline.hu/felsooktatas/20260625_rendor-semmelweis-egyetem-kivonulas

Nyitókép: Semmelweis Egyetem

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.