Az intézményben nyolcvan új hallgató kezdheti meg tanulmányait, de az oktatás mellett közös kutatások is indulnak majd a képzőhely és a SOTE között.
Tíz évre szóló stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Semmelweis Egyetem és a kaiserslauterni Westpfalz-Klinikum. Az együttműködés eredményeként létrejön a Semmelweis Egyetem második németországi campusa, ahol évente nyolcvan hallgató kezdheti meg tanulmányait
– írja a Portfolio. A programban részt vevő hallgatók az orvosi képzés első három évét Budapesten töltik, ahol elméleti és preklinikai oktatásban részesülnek, a képzés második felében pedig Németországban, már közvetlenül a betegek mellett végzik majd klinikai gyakorlatukat.
A kaiserslauterni intézmény – ugyanúgy, mint a 2008-ban alapított hamburgi Asklepios Campus – a magyar egyetem kihelyezett képzőhelyeként működik majd, tehát a tanterv megegyezik a budapestiével. A klinikai oktatásért felelős németországi professzorok és egyetemi docensek kinevezését a Semmelweis Egyetem Szenátusa hagyja jóvá.
A SOTE 1983-ban indította el német nyelvű képzését, és jelenleg a hallgatók körülbelül harmada érkezik külföldről.
Az új intézmény nem csak az oktatás, de a tudományos kutatás előremozdítása miatt is fontos lesz, ugyanis a SOTE és a kihelyezett képzőhely az informatika, a mesterséges intelligencia és a műszaki tudományok egészségügyi alkalmazásának területén is közös kutatásokat indít majd.
https://eduline.hu/felsooktatas/20260625_rendor-semmelweis-egyetem-kivonulas
Nyitókép: Semmelweis Egyetem
A klímaváltozás következménye már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban is: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A csapadék eloszlása is szélsőségessé válhat, ami együtt jár a nyári aszálykockázat növekedésével.
A kormány szerint a közoktatásban kötelezővé tett rendszer körül úgy szorították ki a versenyt, hogy végül egyetlen szereplő maradt a piacon.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Bár a béremeléseknek köszönhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje, és ismét emelkedett a köznevelésben dolgozó tanárok száma, a szakma problémái korántsem oldódtak meg. Egy friss kutatás szerint a pedagógusok fele elképzelhetőnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pályát.
