Mutatjuk, milyen lesz a Semmelweis Egyetem új elméleti tömbje

Letették a Semmelweis Egyetem új, EOK II jelzésű elméleti oktatási tömbjének alapkövét Budapesten, amely a növekvő hallgatói létszám miatt bővíti az orvosképzés infrastruktúráját. Az épület akár 4500 fő befogadására is alkalmas lesz, és korszerű oktatási, közösségi és rendezvényfunkciókat is ellát.

Az új, EOK II elnevezésű épület a Thaly Kálmán–Tűzoltó–Viola–Balázs Béla utcák által határolt területen épül meg, a 2008-ban átadott Elméleti Orvostudományi Központ szomszédságában.

A szerkesztőségünk részére is elküldött közleményből kiderül, hogy a komplexum három pinceszinttel, valamint öt–hat emeleti szinttel készül, L alakú kialakítással és több, természetes fénnyel megvilágított belső udvarral. Az épület központi eleme egy akár 1000 fős, alátámasztás nélküli nagyelőadó lesz, amely mobilfalakkal osztható, így rendezvényekre is alkalmassá tehető.

Semmelweis Egyetem
Látványterv: Közti Zrt.

Az első emeleten hallgatói ügyintézési és tanulási terek, 15–20 fős csoporthelyiségek, valamint könyvtári egységek kapnak helyet. A földszinten 200 fős étterem és egy nagy kapacitású konyha is épül, napi 600 adag étel elkészítésére alkalmas háttérrel.

Az épület energiaellátása és műszaki rendszerei modern infrastruktúrára épülnek, a kivitelezést a Közti Zrt. tervei alapján valósítják meg.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna